Árokbeszámoló, 2018-II.

Tokár László: Szádvár, XI. Vármentő Hét

Számomra ez az év több volt egy átlagos vármentésnél. A sors úgy hozta, hogy az elmaradt tavaszi munkák miatt csak a vár idei történelmét volt szerencsém követni, ami mindannyiunk számára jelentős volt.

Esti előadás

A tavaszi közgyűlésen megtudtuk, hogy munkánk gyümölcse lassan beérik, mivel a Nemzeti Várprogram elérte Szádvárt is.

Tovább olvasom →

Beszámoló a XI. Vármentő Hétről

Szatmári Tamás: Feltárulnak Szádvár ódon falai 

Grandiózus munka vette kezdetét idén június 18-tól az Aggteleki-karszt egyik sziklaplatóját koronázó középkori várromban, Szádvárban.

A Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretén belül szervezett helyreállítást természetesen előbb a műemlék egyes épületrészeinek a hatalmas törmelék halom alóli kiszabadítása kellett, hogy megelőzze. Ebben ajánlotta fel segítségét a Szádvárért Baráti Kör tagsága, amelynek 2006 óta elhatározott célja az egykori legendás Bebek-vár megóvása az utókor kirándulói számára. Ezért a már hagyománnyá vált Vármentő Napok közül a 11. számút úgy hirdettük meg, hogy mind az SZBK tagsága, mind a felhívásunkra érkező lelkes önkéntesek a kijelölt célok érdekében vethessék be erőiket.  

Tovább olvasom →

Várak, templomok, zord hegyek és a Dunajec

Kedves Várbarátok!

Tagtársaink nem csak Szádvárt látogatják, ezúttal a Felvidéken gyűjtöttek erőt a július 30-án induló Vármentő Hétre. Szatmári Tamás beszámolója következik.

Várak, templomok, Dunajec

Sokat gondolkoztam, hogy a baráti társasággal végrehajtott három napos kirándulásnak milyen címet is adjak? Hiszen annyi kedves élményt kellene beszorítanom a címbe, amiről annak idején az irodalom órákon megtanultam, hogy „figyelemfelkeltőnek” kell lennie. Így hát végül ezt a hosszabb mondatot találtam ki rá. A kirándulás részletein már a téli hónapokban rengeteget töprengtünk és leveleztünk egymással, mire kialakult a végső változat.

Tovább olvasom →

Várjáró Magazin, 50. szám

Dobos János: Salzburg fellegvára, Hohensalzburg

A romantikus hangulatú várromok meglátogatása mindig nagy feladat elé állítja a várbarátot: be kell kapcsolni képzelőerejét, s falakat, tetőket, ajtókat kell vetítenie a sokszor szinte teljesen elpusztult romok fölé. De nemcsak az épületek tömegét kell odaképzelni, hanem a középkori mesterek által megvalósított építészeti megoldásokat, boltozatokat és díszítő elemeket is. Lelki szemeinkkel látni kell a faragott köveket, a falfestéseket, és ami talán még nehezebb, az ezekből áradó pompát, gazdagságot, amely ezeket a várakat sokszor jellemezhette. Persze talán épp ez teszi olyan vonzóvá számunkra ezen romos várakat, hogy használhatjuk fantáziánkat, a bennünk élő gyermeki képzelőerőt.

Tovább olvasom →