Kedves Barátaink, Támogatóink!
Szádvár régészeti kutatását az idei XVII. Vármentő hét rendezvényünkön folytatjuk, melynek időpontja: 2025. augusztus 4-8.
Címke archivum: Szádvárért Baráti Kör
Dolgoztunk is, meg nem is
Rutinosan pakoltam be a hátizsákomat, hiszen már számtalanszor tettem ezt a vármentések alkalmával. Közben felidéztem magamban, hogyan fogok a többiekkel találkozni, miként mutatjuk be, mi veteránok az újoncoknak a műemlékvédelmi munkálatok alapját képező bozótirtást és kőpakolást. A vadregényes hegyekkel félkörbe vett Szögliget községéből, jól bevált szokásunk szerint, autókonvojunk észak felé fog előretörni a Ménes-patak völgyében.
Ez már a XXXV. Vármentő Napok
A megkerült 3 krajcáros
1637 tavaszán Bécs városának pénzverő kamarájában még a szokottnál is jobban füstöltek az olvasztókemencék kéményei, jobban csilingeltek a mesterek kalapácsai és sűrűbben fordultak meg a fegyveres lovasok által erősen őrzött szekerek.
Bécs városa egy korabeli metszeten
III. Közösségi Régészeti Konferencia vármentő szemmel
Hobbi régészet, közösségi régészet vagy fémkeresőzés?
Az első Közösségi Régészeti konferencián, három évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy 2006-ban, az egyesület alakulásakor meg kellett találnunk azokat a hatóságokat és intézményeket, amelyekkel civil szervezetként, partnerként együtt kellett működnünk a siker érdekében. Ki kellett dolgozni az együttműködés módját és kereteit, forrásokat keresni és közösséget építeni.
Nagy Gábor – Dobos János: Műemlékkutatók Győrben
A győri SZC Hild József Építőipari Technikum égisze alatt működő Hild Műemlékkutató Szakkör idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Tevékenységük bemutatására és összefoglalására időszaki kiállítást és konferenciát szerveztek a Műemléki Világnapon, 2024. április 18-án a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, ahová mi is hivatalosak voltunk.
Megnyitó – katt a nagyításhoz minden képnél!
Küzdelem a természettel
Próbálom magam elé idézni, hogy sok-sok évszázaddal ezelőtt emberek kapaszkodtak fel a Ménes-patak völgyétől északra emelkedő nagy területű sziklaplatóra. Szekercékkel kivágták az ott emelkedő fákat, vésőkkel és kőtörő kalapácsokkal megrepesztették a sziklatömböket, így építve fel Szádvár első falait és épületeit. Az erődítmény ekkor vált emberöltők sokaságán keresztül lakóhellyé, az esztendő minden évszakában. Végzetét a XVII. századvégi Thököly-felkelés leveréseként a kapuin bemasírozó Habsburg-katonaság jelentette, akik a parancs értelmében lakhatatlanná tették az egykor büszke várat.
Justus van der Nypoort, 1686