Eléggé régen írtam már a Szádvárban napvilágra került régi pénzekről, 2013 márciusában és 2015 áprilisában születtek ilyen témájú cikkeim. De most, Gál Viktor, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, valamint Vinis Zoltán és Nagy Zoltán barátom segítsége jóvoltából a 2020 augusztusi XII. Vármentő Hét alkalmával bőséges „zsákmány” gyűlt össze az egykori várlakók által elvesztett pénzekből. Mind a 20 érmét szeretném ismertetni rövidebb-hosszabb terjedelemben.
Ha valaki járt már Szádvárban, az általában a Ménes-patak völgyében megbújó Szalamandra-turistaházig vezeti gépjárművét a gyalázatosan rossz, aszfaltot csak nyomokban tartalmazó, közútnak nem igazán nevezhető erdei csapáson. Itt meg kell állítania autóját, hiszen a sorompón túli terület már az Aggteleki Nemzeti Park része, oda csak engedély birtokában lehet behajtani.
A Szalamandra-háznál található egyesületünk tájékoztató táblája
Kedves barátaink!
Kelemen Bálint építész 2 napja járt Szádváron, hozzájárulásával közöljük fotóit a munkák állásáról!
Zászlórúd a magyar zászlóval
Kedves Vármentő Barátunk!
Nehezen indult az idei év, a tavaszi Vármentő Napok elmaradása mindannyiunkat elszomorított. Akkor nagyon nehéz döntést kellett hoznunk, és sajnos most is sötét fellegek gyülekeznek az őszi vármentés felett. Ennek ellenére igyekszünk optimisták maradni, hiszen az augusztusi régészeti hetünk csodálatosra sikerült! Igaz, hogy azóta a helyzet újra romlik, de amennyiben a szabályok engedik, szeretnénk megrendezni végre a XXVIII. Vármentő Napokat!
Munka a 40-es árokban
Szádvár 1686-ban elhatározott „elrontását” megelőzően számos invertárium, azaz összeírás készült az erősség épületeiről, illetőleg azok berendezési tárgyairól. Ezek alapján megállapítható, hogy a vár területén több pincét alakítottak ki, melyeket a „prófont”, „rostélyos”, „nagy”, valamint „Sybilla” elnevezésekkel illettek. Elhelyezkedésük alapján pedig megkülönböztették a „Sáfár”, „Szabó” és „Porkoláb” ház alatti pincéket.A belső vár nyugati oldalán található pince sajnos kétséget kizáróan nem azonosítható ezek egyikével sem.
Az elnevezés tisztázásának egyik eszköze az objektum feltárása, majd az itt talált régészeti leletek, illetve az invertáriumokban szereplő felszerelések összevetése lehet.
A pár évvel ezelőtt kezdődött és az idei évben folytatott régészeti kutatás így a pince korabeli nevét vagy neveit illetően is választ adhat.
Beszámolónkban a feltárás eredményeit összegezzük az annak során szerzett élmények felidézésével.
