Próbálom magam elé idézni, hogy sok-sok évszázaddal ezelőtt emberek kapaszkodtak fel a Ménes-patak völgyétől északra emelkedő nagy területű sziklaplatóra. Szekercékkel kivágták az ott emelkedő fákat, vésőkkel és kőtörő kalapácsokkal megrepesztették a sziklatömböket, így építve fel Szádvár első falait és épületeit. Az erődítmény ekkor vált emberöltők sokaságán keresztül lakóhellyé, az esztendő minden évszakában. Végzetét a XVII. századvégi Thököly-felkelés leveréseként a kapuin bemasírozó Habsburg-katonaság jelentette, akik a parancs értelmében lakhatatlanná tették az egykor büszke várat.
Címke archivum: Szádvárért Baráti Kör
XXXIII. Vármentő Napok
Ahogy már a márciusi Vármentő Napok előtt jeleztük, az őszi programunkat 2023. október 21-22 -én (szombat-vasárnap) rendezzük. Szeretettel várunk, és nagy örömmel vesszük, ha a segítségetekkel szépülhet tovább a romjaiból feltámadó Szádvár. Kérjük csatlakozzatok az immár XXXIII. Vármentő Napok csapatához!
XXXII. Vármentő Napok
Kedves Vármentők, Barátaink!
Szádvár és a Vármentők a 150 éves magyar műemlékvédelemben
Az utóbbi évek hazánkban rengeteg szervezeti és intézményi változást hoztak a műemlékvédelemben. Az átszervezések és a jogszabályi változások komoly kihívások elé állítják mind a szakmai, mind a laikus és alulról szerveződő kezdeményezéseket, amilyen a miénk is.
Cserépvár – egy bükkaljai műemlék múltja, jelene és jövője
Az elmúlt szombaton a Szádvárért Baráti Kör néhány tagja kedves meghívásnak tett eleget, amikor az Eger városától keleti irányban található Cserépváralja községébe autózott el.
Búcsú Nováki Gyulától
Akit érdekelnek a magyar várak és alaposabban beleolvasott a kutatásaikról szóló írásokba, azoknak ismerős Nováki Gyula régész neve. Hiszen ő évtizedekig vizsgálta a napjainkra jórészben romba dőlt vagy éppen már a felszínen nem is látható erődítményeket, hangyaszorgalommal hozta napvilágra a letűnt távoli évszázadok embereinek lakóhelyeit. Neve így joggal került be a magyar várak kutatóinak listájára, oda is arany betűkkel íródva.