Kategória bejegyzései: Cikkek
Famaradványok a Szádvárból
2024 nyarán tartott nagysikerű előadást a Vármentő Hét résztvevőinek Dr. Grynaeus András akadémikus, aki egyebek közt a dendrokronológia szakértője. Emellett mintákat is vett eredeti környezetében, a várban lévő famaradványokból.Egyesületünk örömmel adja közre a mintavétel eredményeit bemutató írását:
A megkerült 3 krajcáros
1637 tavaszán Bécs városának pénzverő kamarájában még a szokottnál is jobban füstöltek az olvasztókemencék kéményei, jobban csilingeltek a mesterek kalapácsai és sűrűbben fordultak meg a fegyveres lovasok által erősen őrzött szekerek.
Bécs városa egy korabeli metszeten
Festettünk és füvet nyírtunk a házunkban (várunkban)
„My house is my castle” vagyis „az én házam az én váram” tartja az angol mondás, ami azon középkori évszázadokból származik, amikor még a nemes uraságok a váraikban laktak. Ez a mondás jutott az eszembe, amikor a Szádvárért Baráti Kör tagságában meghirdettük ezt a soron kívüli, tehát nem a szokásos márciusi, augusztusi és októberi időben megrendezendő programot. Az oka pedig prózai, a Nemzeti Várprogramban nagy költségekkel létrehozott fából készült „várbútorok” időnkénti védőfestékkel való bevonását meg kell kezdeni és a beindult csalánrengeteget meg kell nyesegetni.
Küzdelem a természettel
Próbálom magam elé idézni, hogy sok-sok évszázaddal ezelőtt emberek kapaszkodtak fel a Ménes-patak völgyétől északra emelkedő nagy területű sziklaplatóra. Szekercékkel kivágták az ott emelkedő fákat, vésőkkel és kőtörő kalapácsokkal megrepesztették a sziklatömböket, így építve fel Szádvár első falait és épületeit. Az erődítmény ekkor vált emberöltők sokaságán keresztül lakóhellyé, az esztendő minden évszakában. Végzetét a XVII. századvégi Thököly-felkelés leveréseként a kapuin bemasírozó Habsburg-katonaság jelentette, akik a parancs értelmében lakhatatlanná tették az egykor büszke várat.
Justus van der Nypoort, 1686
Bubenkó Gáborra emlékezve
Amikor 2007 márciusában a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzá csatlakozó önkéntesek Szádvár területén a II. Vármentő Napok alkalmával bőszen kaszabolták a beláthatatlan bozótost, hozzánk lépett egy munkás overálos idősebb úr kezében háromlábú állványra helyezett videó kamerával.
A „Szádvári Uradalom” őrizője és megörökítője