Egy középkori vár több feladatot látott el sok évszázados fennállása során. Elsődlegesen az előkelő nemesi család számára biztosított jól védhető menedéket és kincseinek biztonságos tárházát. Másodsorban a várbeliek ellátását szolgáló váruradalom központjaként tekintettek rá. Ide szállították be a környező jobbágyfalvak népére kirótt földesúri szolgáltatásokat, élelmiszer és pénzbeli adókat. A feudális rend két nagy társadalmi rétege, a nemesek (földesurak) és a nemtelenek (jobbágyok) elkülönítésének napjainkig a jobb-rosszabb állapotban fennmaradt erődítmények jelentik a leglátványosabb tárgyi bizonyítékait. Akié a vár, azé a hatalom! – állapították meg a történészek teljes joggal. Az erős falakkal védelmezett várban strázsáló fegyveres katonaságnak parancsoló birtokos messze környék felé terjeszthette ki kardját, előtte hajolt meg a nagyrészt mezőgazdasági munkát végző lakosság. Így hát nem csodálható, hogy a várak históriája egyben a várostromok hosszú-hosszú sorát jelenti, hiszen mindenki igyekezett várat szerezni magának, ha pedig ez sikerült, máris a szomszéd várára fájt a foga.
Kategória bejegyzései: Cikkek
Ismertető a Szádvárban napvilágra került pénzekről
Az egykori Bebek-vár területén 2006 óta végez vármentő tevékenységet a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzájuk csatlakozott önkéntesek hada. A kezdeti területtisztítás véget nem érő folyamata mellett idővel megindultak a várrom rogyadozó falainak állagmegóvását jelentő falazási munkálatok. Majd a Régészeti Hetek során a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembereinek irányításával megkezdődhetett a föld mélyének vallatása. Vajon milyen tárgyi emlékek maradtak hátra a sok évszázaddal ezelőtt Szádvárban élt emberek után? Régóta közhelynek számít, hogy a középkori szemétdomb a jelenkor régészeinek kincsesbányát jelent. Az alábbiakban a napvilágra került tárgyi emlékeknek egy szűk köréről, a pénzekről írnék részletesebben.
Középkori pénzverő kamara ábrázolása
Szíria őrhelye – Margat (III.)
A Major Balázs által vezetett kutatócsoport immáron több mint egy évtizede tevékenykedik Szíria part menti régiójában, melynek elismeréseként 2006-ban a Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérték fel Margat feltárására.
Szíria őrhelye – Margat (II.)
Az erősség történetének ismertetését követően induljunk hát és fedezzük fel a 360 méter magas vulkanikus kúpon emelkedő Margatot!
Ideiglenes állagvédelmet előkészítő felmérések
Hazánk területén már csekély azon várak, várromok száma, ahol nem történt meg azok modern technikával való felmérése, rövid és hosszú távú állagvédelmi tervének előkészítése, a romok területének megtisztítása, örökségvédelmi és turisztikai célú folyamatos karbantartása.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye több szempontból is jelentős, de elfeledett műemléke volt az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő Szádvár romja. A múlt idő használata nem véletlen, mivel a 2006 őszén alakult Szádvárért Baráti Kör civil egyesületként felvállalta és ’azonnal’ megkezdte egy mégoly leromlott állapotában is impozáns vár területének megtisztítását, mind műemlékvédelmi, mind örökségturisztikai szempontoknak megfelelve az erősség megvédésének, hasznosításának előkészítését.
Barátunk, Babik Milán munka közben
Szíria őrhelye – Margat (I.)
Várak, lovagok, kincsek és a Szentföld… Damaszkusz óvárosának keskeny, ám nyüzsgő utcáit járva gyermekkori ábrándjaim gyakran visszatérő motívumai ötlenek fel bennem. Miközben érzékszerveim az ismeretlen illatok sokaságával és a fülledt meleggel küzdenek, lassan rájövök, hogy álmaim kezdenek valóra válni, a mindennapok szürke világa pedig egyre távolabb kerül tőlem. Elmélkedésemből a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (továbbiakban: SHAM) vezetőjének, Major Balázsnak a szavai ráznak fel, aki piciny, de lelkes csapatunkat kalauzolja fáradhatatlanul Szíria fővárosának páratlanul gazdag történelmi emlékei között. Neki, illetőleg a misszió más tagjainak köszönhetően egy felejthetetlen hónapot tölthettem a kultúra bölcsőjének is nevezett országban, önkéntesként segítve Margat várának régészeti kutatását.