Szádvári várfalakban még fellelhető, éppen maradt gerendákból kormeghatározás céljából mintákat vesznek.
A 20 perces kisfilm ezt próbálja bemutatni. (kattints a képre!)
Szádvár titkai nyomában, Bubenkó Gábor kisfilmje
Kategória bejegyzései: Cikkek
Az első régészeti feltárás Szádvár területén
A Szögliget településétől északra, egy 460 m magas hegy platóján terül el hazánk egyik legnagyobb alapterületű kővára, Szádvár. Az erősség első említése 1268-ból maradt ránk. A jelenleg négy önálló várrészre osztható erődítmény fokozatos kiépítése és ezáltal a hegytető bekerítése, a még látható építészeti részletek alapján a 16. század második felére fejeződhetett be.
A vár területén a Szádvárért Baráti Kör kezdeményezésére és a Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának szakfelügyelete mellett 2008-2010 között romkonzerválási munkákat végeztünk. 2010 évben szintén a Szádvárért Baráti Kör anyagi támogatásával egy kisméretű szondázó jellegű régészeti kutatásra is lehetőségünk nyílt a keleti, külső vár területén.
A vár legendája
A vár hosszú ideig a Patócsyaké (Nagy Iván, IX. kötet, 158. oldaltól) volt, mígnem Patócsy Benedeket a rozsnyói vörös barátok kezdték sűrűn látogatni. Annyira behálózták a várurat, hogy az a halálos ágyán az ő részükre csinálta a testamentumot. A barátok még arra is rávették, hogy bízza rájuk a fiát, ők majd papot nevelnek belőle.
Szádvár rekonstrukciós elképzelése, grafika: Ferenc Tamás
Térhatású fotók Szádvárról
A fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színű színszűrős szemüveg szükséges
Szekérnyom a várba vezető úton