Vadon Jani, az ismert televíziós és rádiós műsorvezető új oldaláról mutatkozott be, amikor elvállalta a „Várfoglalók” című sorozat főszerepét.
De a viharos történelmi évszázadokat túlélt, napjainkra jórészben romba dőlt épületeket nem a hagyományos, történelem tanár stílusban mutatta be, hanem a tőle megszokott, könnyed, laza, vicces poénokkal megtűzdelt szlengben tárta a nagyközönség elé.
Engel Pál történész tézise szerint a középkorban épített várak eleinte a birtok tartozékainak számítottak, ugyanúgy, mint például a környékbeli jobbágyfalvak vagy az út- és révvámok. Éppen ezért a viharos magyar történelem miatt nagyon megfogyatkozott számú korabeli oklevelekben, a legtöbb esetben a birtokok határát meghatározni akaró hivatalos, királyi vagy egyházi tisztségviselők, meg sem említették magát az erősséget, hanem inkább a bejárások során jól észlelhető terepadottságokra koncentráltak, azokat jelölték meg írásaikban. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a kirendelt hivatalnok és írnoka a tanúk és a szomszédos földesurak képviselőivel közösen bejárták az adott birtok határait, azt határjelzőkkel látták el, az esetleges vitás kérdéseket megtárgyalva. Könnyű belátni, hogy a földbirtokos által épített új várat kellő személyzettel és folyamatos élelmiszer küldeményekkel kellett ellátni egész fennállása során.
Az Esterházy-uradalom épületei
Immáron 455. éve került sor Szádvár ostromára. Patócsy Zsófia hősies helytállásáról emlékeztünk meg, köszönet érte szögligeti tagtársainknak!
Szádvár ostroma és Patócsy Zsófia emlékére
Ezerötszázhatvanhét a Szádvárnak gyászos év!
Ekkor volt az ostroma, most emlékezzünk pár sorban.
A zarándokút, ezen belül a karácsonyi zarándoklat a szádvári uradalom területén középkori hagyományokra vezethető vissza. Ennek hangulatát szeretnénk visszaidézni évről-évre, a hagyományőrzés jegyében.
A szádvári uradalomhoz hozzá tartozott többek között Derenk, Szilice, Jablonca település.
Derenk és a szomszédos települések, 1805
