Szomorkás, borongós, szemerkélős nap reggelén indultam haza Szögligetre, hogy Szádvár gyönyörű romjaihoz vezessem a Miskolci Hámori Waldorf Iskola lelkes csapatát. Félve néztem az érkező buszt, hogy vajon rajta lesznek-e a diákok, de a félelmem alaptalan volt közel 30 diákot és 5 kísérő pedagógust köszönthettem a buszmegállóban.
Címke archivum: Szádvár
Bubenkó Gáborra emlékezve
Amikor 2007 márciusában a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzá csatlakozó önkéntesek Szádvár területén a II. Vármentő Napok alkalmával bőszen kaszabolták a beláthatatlan bozótost, hozzánk lépett egy munkás overálos idősebb úr kezében háromlábú állványra helyezett videó kamerával.
A „Szádvári Uradalom” őrizője és megörökítője
Szádvári kályhacsempék
Kedves barátaink!
Az Acta Universitatis Szegediensis Acta Iuvenum Sectio Archaeologica Tomus VI. kiadványban jelent meg Horváth Patrícia régészhallgató elemzése Szádvár csempéiről, „Adatok a szádvári vár kora újkori kályhacsempeleleteihez” címmel. Itt elérhető a pdf változat.
Ajánljuk figyelmetekbe!
„Várfoglalók” Szádvárban
Vadon Jani, az ismert televíziós és rádiós műsorvezető új oldaláról mutatkozott be, amikor elvállalta a „Várfoglalók” című sorozat főszerepét.
De a viharos történelmi évszázadokat túlélt, napjainkra jórészben romba dőlt épületeket nem a hagyományos, történelem tanár stílusban mutatta be, hanem a tőle megszokott, könnyed, laza, vicces poénokkal megtűzdelt szlengben tárta a nagyközönség elé.
Az Esterházy utazóláda
Bizonyára mindenki látott már olyan kosztümös kalandfilmet, amelyben az uraság díszes hintóban utazott. A méltóságteljesen gördülő batár elé négy vagy akár hat lovat is foghattak, hiszen a fából készített jármű súlyát elhúzni a bizony sokszor „áldatlan állapotú” földutakon megkövetelte a sok lóerőt. A hintóban utazó előkelőségek mellett a bakon ülő kocsis, a libériás inasok és a hátsó tengely mögötti részre erősített csomagok is növelték a terhet. Praktikus módon a kisebb tárgyakat egy hatalmas utazóládába helyezték, amit lezártak.
Utazóláda elhelyezése hintón
A szádvári uradalom a vár elpusztítása utáni első évtizedekben
Engel Pál történész tézise szerint a középkorban épített várak eleinte a birtok tartozékainak számítottak, ugyanúgy, mint például a környékbeli jobbágyfalvak vagy az út- és révvámok. Éppen ezért a viharos magyar történelem miatt nagyon megfogyatkozott számú korabeli oklevelekben, a legtöbb esetben a birtokok határát meghatározni akaró hivatalos, királyi vagy egyházi tisztségviselők, meg sem említették magát az erősséget, hanem inkább a bejárások során jól észlelhető terepadottságokra koncentráltak, azokat jelölték meg írásaikban. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a kirendelt hivatalnok és írnoka a tanúk és a szomszédos földesurak képviselőivel közösen bejárták az adott birtok határait, azt határjelzőkkel látták el, az esetleges vitás kérdéseket megtárgyalva. Könnyű belátni, hogy a földbirtokos által épített új várat kellő személyzettel és folyamatos élelmiszer küldeményekkel kellett ellátni egész fennállása során.
Az Esterházy-uradalom épületei