A Vármentő Héten látogatott meg minket Bejó László úr, a videó készítője, aki igyekezett közérthető összefoglalót adni Szádvár történetéről.
Alkotását fogadjátok szeretettel, köszönjük munkáját!
SzBK
Augusztus 2-án délután egyre több autó verte fel a port az Aggteleki-karszthegység vadregényes hegyei között megbújó Szögliget községbe vezető országúton. De ezen nincsen semmi csodálnivaló, hiszen már sok esztendő óta ilyentájt tartja meg a Szádvárért Baráti Kör a Vármentő Hetét, pontosan számba véve, most a 12. alkalommal.
Kedves barátaink!
Volt már rá korábban is példa, hogy reformkori, Szádvárhoz kapcsolódó írást osztottunk meg, a Szádvári regét.
Ezúttal egy kicsit később, 1877-ben megjelent műre leltünk, egy három kötetes regényre, amely az alábbi linken érhető el:
http://vfek.vfmk.hu/00000110/002.html Pétery Károly művét fogadjátok szeretettel!
A fenti kérdés több tagtársunkban is felmerült, mire azt válaszoltuk: nézzük meg! Így hát a járványveszélyben elrendelt könnyítéseknek hála, hárman elutaztunk az Aggteleki-karszthegységben magasodó egykori Bebek-vár megtekintésére.
A szádvári vármentések kötelező epizódját jelenti számomra csoportképek elkészítése. Van akinek ez nem tetszik, de a magam részéről ragaszkodni szoktam hozzá. Már csak azért is, hogy amikor nem tartózkodunk az egykori Bebek-várban, jóleső érzéssel lehessen ezeket a csoportképeket visszanézegetni, vajon kikkel is dolgoztunk keményen a történelmi műemlék megóvása érdekében?
Kedves várbarátok!
Tagtársunk, Tokár László a Columbia egyetem digitalizált anyagában egy igazi különlegességre bukkant, ami méltán tarthat számot a történelem kedvelői figyelmére. A budapesti árvíz után – báró Eötvös József előszavával, Heckenest Gusztáv kiadásában – 1839-ben jelent meg a Budapesti árvízkönyv.
A kiadvány első kötetének első írása Szádvárról szól, Fáy András szerzősége mellett!