Szádvár 1686-ban elhatározott „elrontását” megelőzően számos invertárium, azaz összeírás készült az erősség épületeiről, illetőleg azok berendezési tárgyairól. Ezek alapján megállapítható, hogy a vár területén több pincét alakítottak ki, melyeket a „prófont”, „rostélyos”, „nagy”, valamint „Sybilla” elnevezésekkel illettek. Elhelyezkedésük alapján pedig megkülönböztették a „Sáfár”, „Szabó” és „Porkoláb” ház alatti pincéket.A belső vár nyugati oldalán található pince sajnos kétséget kizáróan nem azonosítható ezek egyikével sem.
Az elnevezés tisztázásának egyik eszköze az objektum feltárása, majd az itt talált régészeti leletek, illetve az invertáriumokban szereplő felszerelések összevetése lehet.
A pár évvel ezelőtt kezdődött és az idei évben folytatott régészeti kutatás így a pince korabeli nevét vagy neveit illetően is választ adhat.
Beszámolónkban a feltárás eredményeit összegezzük az annak során szerzett élmények felidézésével.
Címke archivum: Fejes Erik
Várjáró Magazin 25. szám
Fejes Erik – Debreczeni Ákos – Szeredi Anna
AZ ÉGIEK PALOTÁJA – ZANGLA
Ég és föld között, szédítő magasságokban fenséges madár-istenség szelte a levegőt. Méltóságteljesen siklott az óriás hegyek meredélyei közt, mígnem a Zanszkár-völgyénél démoni lények, kígyótestű nágák (tib.: klu) tűntek fel a mélyben. A csodálatos teremtmény nyomban alászállt és ragyogó piros szárnyait kitárva, fejét a földre hajtva legyőzte a területet hatalmuk alatt tartó ellenségeit.
Várjáró Magazin – Nyári különszám
Nováki Gyula – Fejes Erik: Kisfüzes – Vártető
Kevés olyan magyar település van, melynek területén ne lenne legalább egy vár vagy egyéb erődített hely. Különösen igaz ez a megállapítás a hegyes-völgyes tájakra, így a Mátra vidékére, ahol egymást érik a különböző történelmi korokban emelt erősségek. Ezek egy része – az idők viharait átvészelő romok, illetőleg sáncok alapján – ma is jól azonosítható, de vannak közöttük olyanok is, melyek nevét csak a népi emlékezet őrizte meg, azonban pontos helyük a feledés homályába veszett.
Várjáró Magazin 19. szám
Fejes Erik: Oroszlánkő vára
Kevés olyan vár van, amelyben annyiszor jártam már, mint a Mátra egyik, csaknem teljesen elfeledett erősségében, Oroszlánkő várában. Pedig nem látható ott torony, várkapu, de még csak falak sem. Mégis megannyi emlék köt ehhez a romhoz, amely oly sajátos hangulatot áraszt, mintha letűnt korok emlékét akarná megidézni az ide látogatókban. Emlékszem, amikor még egészen kis gyermekként először küzdöttem le a várhegy meredek oldalát, majd csodálattal hallgattam szüleim meséit az egykor itt élt emberekről, illetőleg pompás kincseikről. Emlékszem, amikor évek elteltével rablóhúst sütöttünk a várudvaron, amely később éjjeli menedékül is szolgált számunkra és arra, hogy itt találtam életemben először régészeti leleteket.