![](https://www.szadvar.hu/wp-content/uploads/2020/01/twitter.jpg" "twitter"){kind=small}
Szatmári Tamás: A kerekudvari vár
Őszintén be kell vallanom a Tisztelt Olvasónak, hogy bár évtizedek óta járom a régmúlt idők romba dőlt várait, mégis a most ismertetésre kerülő erődítményről csak a múlt esztendőben szereztem tudomást. Mentségemre szóljon, hogy róla a régebbi váras könyvek egy szót sem ejtettek, így nem olvashattam, tudhattam róla.
Sági Gábor: Zádorvár – a vár, amely “hol volt, hol nem volt”…
Amikor azt mondom Zádorvár, akkor sokan visszakérdeznek, „hol van?”, vagy azt mondják „nem is hallottunk róla”.
Amikor azt mondom Zádorvár, akkor egy olyan hazai várat említünk, amelynek a „sosem épült fel” illetve „az ezerháromszázas évek végétől nem is lakták” voltak eddig a főbb jelzői.
Amikor azt mondom Zádorvár, akkor egy csodás helyen, nagy fák között megbújó, de mind a négy oldalán több méter magasan álló falakkal, toronnyal, kápolnával rendelkező, csupa rejtély várról beszélek.
Pátkai Ádám Sándor: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
A Balaton-felvidék, de talán a Dunántúl egyik leghíresebb vára: Nagyvázsony, Vázsonykő vára.
Horváth Viktória: Akcióban a bujáki Vármentők
Április 14-én, egy szombati nap reggelén felkerekedtünk a messzi Nógrád megye irányába, hogy meglátogassunk egy lelkes vármentő csapatot, akik felhívásuk alapján Buják várának rendbetételéhez kerestek segítséget. Mivel márciusban az időjárás nem volt kegyes hozzánk, és a szádvári vármentés elmaradt, úgy döntöttünk, hogy ez remek alkalom lenne egy kis tavaszi mozgáshoz, pótolva a korábbi hiányosságokat.
Kocsis Andrea: Fel a múltba: a cambridge-i vár
Megláttam a szemináriumi feladatot, és órákig ültem felette reményvesztetten. Kész, végem, ez az a pillanat, amikor kibukom a cambridge-i Egyetemről. Pár hetem volt csak egy örökségvédelmi fejlesztési terv készítésére, és az agyam olyan üres volt, mint egy megbolygatott sír. Azt is mondhatnám, egyetlen örökség helyszín sem jutott eszembe, hiába jártam épp régészeti örökség mesterszakra – láthatóan teljesen feleslegesen.
Anderko Anna: Fülek vára, a „felvidék gyöngye”
Bevezetés
Fülek városa a történelmi Nógrád megyében, a mai Szlovákia területén a Besztercebányai kerület Losonci járásában, a Cseres-hegység Füleki-medencéjében található. A medence még a miocén korban alakult ki az ALPACA- mikrolemez vándorlásával, mely a Pannon-medence északi részének süllyedéseit eredményezte. Ezekben több száz méteres üledék halmozódott fel. A sziklakúp, melyen a vár áll, vulkanikus eredetű, tulajdonképpen egy maar-tipusú vulkán maradványa. A maar-tipusú kráterek feneke jóval a környező felszín alatt van, így krátertó keletkezik, melyet tufagyűrű vesz körül. Ez a tufagyűrű a belső fala a kráternek, melyre a vár épül. Az épületegyüttes anyaga így nagyrészt a helyi, könnyen faragható kőből lett kialakítva.
