Két olyan emberről írok most, akik az 1960-70-es évektől kezdve jelentős tevékenységet folytattak a médiában, hogy a nagyközönség előtt megismertessék a trianoni békediktátum miatt az országhatár szélére szorult középkori műemléket, Szádvárt. Nem rajtuk múlott, hogy dicséretre méltó szándékuk, vagyis Szádvár megmentése nem valósult meg akkoriban, arra egészen 2006-ig, a Szádvárért Baráti Kör megalakulásáig kellett várni.
Kategória bejegyzései: Cikkek
Szádvár katonái egykor és most
Gyakorta felmerül bennem a kérdés, hogy milyen lehetett a „kezdet kezdete” Szádvár esetében? Amikor a területet birtokló földesúr és néhány embere a Ménes-patak völgyében lovagolva kutatóan fürkészte, vajon hová építsenek várat a környező hegycsúcsok közül? Még napjainkban sem tudjuk, hogy a mély patakvölgy északi vagy a déli oldalának magaslatára húzták fel előbb az erősséget?
Bebek György szablyája
A Szádvárt egykoron uraló Bebek főnemesi család számos tagjának históriája kívánkozik mozivászonra, oly kalandos fordulatokkal járt. De szerintem közülük is toronymagasan kiemelkedik az utolsó Bebek-férfiú, György uraság élettörténete. Hiszen amikor világra jött 1529-ben Bebek Ferenc és Warkóczi Margit házasságából, a Magyar Királyságot a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni belháború sújtotta.
Magyar főnemesi házaspár korabeli ábrázolása
HOM Régészeti Osztály 2.
Kedves barátaink!
Szeretnénk ismét a figyelmetekbe ajánlani a Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztálya microblogját a tumbrl-on.
Számos érdekes sorozat jelent meg itt, például a Régészet a kulisszák mögött, a Kedves koronaplóm vagy a Kedves ásatási naplóm. (Régebbi cikkek: https://homregeszet.tumblr.com/archive)
Most éppen a Keretes történetek között találtunk egy Szádvárat érintő érdekességet:
A losonci csata
Losonc városa az Ipoly folyó északi partjától nem túl messze terül el, napjainkban már Szlovákiahoz tartozik Lučenec néven szerepelve. Hogy szót ejtek róla a szádvári honlapon, annak köszönhető, hogy a határában vívott véres ütközetben életét vesztette a Bebek főnemesi família egyik tagja, nevezetesen István macsói bán.
Losonc és vidéke a XVIII. századi felmérés térképén
A „kuruckirály” Szádvárban
Gyermekkorom óta szeretem a várakat, hiszen az akkoriban divatozó mesekönyvekben mindig szerepeltek várak, mint királyok, királykisasszonyok vagy éppen hétfejű sárkányok lakhelyei. Majd a téli szánkózás helyett felkeresett siroki vár, illetve a nyári kempingezések során kikönyörgött egynapos Balaton-felvidéki várlátogatások csak megerősítettek abban az érzésben, hogy a várak megismerése által teljesebbé válik az életem. Így aztán szorgalmas látogatójává váltam a gyermekkönyvtárnak, ahonnét sok-sok kötetből szívtam magamba a régi erődítményekről szóló tudást. Számomra a várak hőskorszaka Szent Istvántól II. Rákóczi Ferencig terjed, ezt a hét évszázadot tanulmányozom már évtizedek óta.
forrás: wikipedia