Az erősség történetének ismertetését követően induljunk hát és fedezzük fel a 360 méter magas vulkanikus kúpon emelkedő Margatot!
Kategória bejegyzései: Cikkek
Ideiglenes állagvédelmet előkészítő felmérések
Hazánk területén már csekély azon várak, várromok száma, ahol nem történt meg azok modern technikával való felmérése, rövid és hosszú távú állagvédelmi tervének előkészítése, a romok területének megtisztítása, örökségvédelmi és turisztikai célú folyamatos karbantartása.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye több szempontból is jelentős, de elfeledett műemléke volt az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő Szádvár romja. A múlt idő használata nem véletlen, mivel a 2006 őszén alakult Szádvárért Baráti Kör civil egyesületként felvállalta és ’azonnal’ megkezdte egy mégoly leromlott állapotában is impozáns vár területének megtisztítását, mind műemlékvédelmi, mind örökségturisztikai szempontoknak megfelelve az erősség megvédésének, hasznosításának előkészítését.
Barátunk, Babik Milán munka közben
Szíria őrhelye – Margat (I.)
Várak, lovagok, kincsek és a Szentföld… Damaszkusz óvárosának keskeny, ám nyüzsgő utcáit járva gyermekkori ábrándjaim gyakran visszatérő motívumai ötlenek fel bennem. Miközben érzékszerveim az ismeretlen illatok sokaságával és a fülledt meleggel küzdenek, lassan rájövök, hogy álmaim kezdenek valóra válni, a mindennapok szürke világa pedig egyre távolabb kerül tőlem. Elmélkedésemből a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (továbbiakban: SHAM) vezetőjének, Major Balázsnak a szavai ráznak fel, aki piciny, de lelkes csapatunkat kalauzolja fáradhatatlanul Szíria fővárosának páratlanul gazdag történelmi emlékei között. Neki, illetőleg a misszió más tagjainak köszönhetően egy felejthetetlen hónapot tölthettem a kultúra bölcsőjének is nevezett országban, önkéntesként segítve Margat várának régészeti kutatását.
Kutatom a várkutatókat
Hogyan kezdődött nálam a várak iránti rajongás? Gyermekkoromban egy zimankós téli hétvégén édesapám fogta a családot, és irány a Mátrába szánkózni! Majd valahogyan a gondviselés, mert utólag már arra kell fognom, úgy hozta, hogy a felkapott mátrai lesiklópályáknál nem akadtunk parkolóhelyre, ezért egészen Sirok községig autóztunk. Ott megpillantva a meredek hegycsúcsot koronázó építményt, rákérdeztem: mi az? Az a siroki vár – volt a válasz. Mondanom sem kell, hogy kikönyörögtem, másszuk meg a csúszós hegyi ösvényt a romokig. Hazatérve a meleg otthonba, egy spirálfüzetbe lerajzoltam a látottakat, mert igen megfogott a vulkáni sziklára felépített erődítmény. Majd a gyermekkönyvtárból olyan könyveket kölcsönöztem ki, amikben a középkori várakról írtak. Szinte faltam az ilyen témájú könyveket, nem is beszélve azon csokoládékról, amiket váras papírba csomagoltak. Ez utóbbiak napjainkban ismét megjelentek az üzletekben, ideális célpontként kínálkozva kirándulásokra.
Azóta több évtized telt el, de a középkori várak iránti szerelem nem hagyott alább a szívemben. Megtudtam, hogy a legtöbb esetben magára hagyott, erősen leromlott állapotú objektumok megismerésében egy kitaposott ösvényre léptem. Számos személyiség járt már ezen az úton, munkájuk gyümölcsét megismerni és hasznosítani kell a jelen és majd a jövő műemlékvédőinek is.
Az alábbi sorokban négy, egykoron élt várkutatót szeretnék bemutatni.
Az első régészeti feltárás Szádvár területén
A Szögliget településétől északra, egy 460 m magas hegy platóján terül el hazánk egyik legnagyobb alapterületű kővára, Szádvár. Az erősség első említése 1268-ból maradt ránk. A jelenleg négy önálló várrészre osztható erődítmény fokozatos kiépítése és ezáltal a hegytető bekerítése, a még látható építészeti részletek alapján a 16. század második felére fejeződhetett be.
A vár területén a Szádvárért Baráti Kör kezdeményezésére és a Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának szakfelügyelete mellett 2008-2010 között romkonzerválási munkákat végeztünk. 2010 évben szintén a Szádvárért Baráti Kör anyagi támogatásával egy kisméretű szondázó jellegű régészeti kutatásra is lehetőségünk nyílt a keleti, külső vár területén.