Ezúttal tagságunk legnagyobb élettapasztalattal rendelkező tagja vall szádvári élményeiről, indítékairól, elképzeléseiről. Tokár László nagyon hasznos és aktív tagja közösségünknek, számos cikkét és hozzászólását tartalmazza e honlap is, és minden lehetőséget megragad a segítésre. Köszönettel közvetítjük gondolatait nektek is!
Tokár László és Albert Ferenc. (Fotó: Kovács Lajos)
Ezúttal a 10 év Szádváron – A mi Szádvárunk sorozat keretében egyesületünk legkreatívabb tagja – aki az üvegfestéstől a hímzésen át a verselésig számos művészeti ágban mutatta meg egyesületünk érdekében is sokoldalú tehetségét (nem is beszélve egyedülálló archívumáról, melyben minden fellelhető szádvári anyag évtizedekre visszamenően megtalálható) – mutatkozik be és vall arról, mit jelent neki Szádvár. Fogadjátok szeretettel Miliczkiné Kenéz Andrea gondolatait!
Családi kiránduláson jártam először a várban
Januárban jelent meg a szádvári honlapon a Schwendi Lázár generálisról szóló cikkem, amelyet néhányan erős kritikai hangokkal illettek. (Sőt egy érdekes kiegészítés is született a témakörben.) Jómagam igyekszem a régmúltról szóló írásaimban megtartani a pártatlanságot, mert ezt gondolom megfelelő hangnemnek. Hogyan, miképpen éltek és haltak a régiek? Hallgattassék meg mindkét oldal – tartom hitvallásomnak. Most sem akarom a „mundérom becsületét” védeni, csak azt jegyzem ide, amit a régi krónikákban olvastam.
Aki ismeri Szádvár históriáját, az jól tudja, hogy 1567 januárjában, az ostrom idejében Schwendi Lázárt csak a fürgesége mentette meg attól, hogy a szádvári védők le ne lőjék. No meg azok a diófák, amelyek mögé el tudott rejtőzni! De nem minden hadvezérnek volt ilyen szerencséje.
A magyarországi hadszíntér Bécs előterében
Kenéz Andrea sorozata, 7. rész
Civil katalizátorok: Rád is vár Szádvár
DrIngatlan, 2008. november 22.
Kenéz Andrea sorozata, 6. rész
Tomatás Tímea – Szatmári Tamás:
Megalakult Szádvár Baráti Köre
Várak, kastélyok, templomok, 2007/1. szám
Kenéz Andrea sorozata, 5. rész
Dr. Major István: Szép hazánkat járva – Szádvár és faluja, Szögliget
Élet és Tudomány, 1981/16 szám.
