Kenéz Andrea sorozata, 9. rész
Lőwy-Korponai Bereniké: Várépítők
Hetek 2010. április 2.
Kategória bejegyzései: Cikkek
Csodálatos helyen nőhettem fel!
Legidősebb tagtársunk után következzék a legfiatalabb bemutatkozása, aki kiskamasz volt egyesületünk alakulásakor, időközben azonban a szemünk láttára nagyszerű, nagyszívű, segítőkész ifjú hölggyé cseperedett. Következzenek Mihály Viktória gondolatai, élményei!
Így kerültem kapcsolatba az SzBK-val
10 év Szádváron
Kenéz Andrea sorozata, 8. rész
Ezúttal néhány kisebb, az Észak-Magyarországban megjelent cikket idézünk fel:
- Szádvárért (2008.12.08)
- 120 önkéntes dolgozott (2009.03.26)
- Elfújta a szél a hatmilliós robothelikoptert(2008.03.17)
Helyreállítani, amit a századok leromboltak
Ezúttal tagságunk legnagyobb élettapasztalattal rendelkező tagja vall szádvári élményeiről, indítékairól, elképzeléseiről. Tokár László nagyon hasznos és aktív tagja közösségünknek, számos cikkét és hozzászólását tartalmazza e honlap is, és minden lehetőséget megragad a segítésre. Köszönettel közvetítjük gondolatait nektek is!
Tokár László és Albert Ferenc. (Fotó: Kovács Lajos)
A beteljesült kívánság
Ezúttal a 10 év Szádváron – A mi Szádvárunk sorozat keretében egyesületünk legkreatívabb tagja – aki az üvegfestéstől a hímzésen át a verselésig számos művészeti ágban mutatta meg egyesületünk érdekében is sokoldalú tehetségét (nem is beszélve egyedülálló archívumáról, melyben minden fellelhető szádvári anyag évtizedekre visszamenően megtalálható) – mutatkozik be és vall arról, mit jelent neki Szádvár. Fogadjátok szeretettel Miliczkiné Kenéz Andrea gondolatait!
Családi kiránduláson jártam először a várban
Pórul járt generálisok
Januárban jelent meg a szádvári honlapon a Schwendi Lázár generálisról szóló cikkem, amelyet néhányan erős kritikai hangokkal illettek. (Sőt egy érdekes kiegészítés is született a témakörben.) Jómagam igyekszem a régmúltról szóló írásaimban megtartani a pártatlanságot, mert ezt gondolom megfelelő hangnemnek. Hogyan, miképpen éltek és haltak a régiek? Hallgattassék meg mindkét oldal – tartom hitvallásomnak. Most sem akarom a „mundérom becsületét” védeni, csak azt jegyzem ide, amit a régi krónikákban olvastam.
Aki ismeri Szádvár históriáját, az jól tudja, hogy 1567 januárjában, az ostrom idejében Schwendi Lázárt csak a fürgesége mentette meg attól, hogy a szádvári védők le ne lőjék. No meg azok a diófák, amelyek mögé el tudott rejtőzni! De nem minden hadvezérnek volt ilyen szerencséje.
A magyarországi hadszíntér Bécs előterében