KezdőlapHírekSchwendi Lázár élete

Hozzászólások

Schwendi Lázár élete — 12 hozzászólás

  1. Van egy levélkém Schwendi Lázár aláírásával. Úgy rémlik minta Huszt várával kapcsolatban írta volna, de a részletek miatt ha valakit érdekel /pláne ha a fordítást is vállalná/ megkereshetem! A Bebek család története is megérne egy “misét”, ha nem tévedek pénzhamisításba is keveredtek.

  2. Hamarosan beszállok a vitába, amelyből kiderülhet, hogy kinek van igaza!
    Szerintem Gábornak, de majd döntsétek el Ti!
    Készítek agy bő kivonatot egy történelmi anyagból.

  3. A cikk egészen korrekt és a szerző tudta, hogy miközben ez egy lokálpatrióta társaság oldala, egy történelmi szereplőt, akinek élete Elzásztól Erdélyig terjedő térben zajlott, nem lehet kizárólag szádvári perspektívából bemutatni. Ehhez képest az első hozzászóló a szoborleköpési vágyával egész egyszerűen méltatlan. Pontosan annak a kurucos történelemképnek köszönhetők az ilyen reakciók, mely nem a fentihez hasonló korrekt történelemábrázoláson alapul, hanem politikai alapú torzításokon, hamis propagandán. Magyarországot csakis a német birodalom erejével lehetett újraegyesíteni a hatalma török birodalom ellenében. Hogy a Bebekek potenciálisan lehettek volna olyan kártevők, mint az országegyesítést személyes, családi hatalmuk érdekeében sokáig akadályozó, elodázó Bethlenek, Bocskaik, Rákócziak, az lehet, de ezen semmi ünnepelnivaló nincs.

  4. Kedves Csaba!
    Ez tényleg szokatlan szemléletmód, de ha a hozzászólásait egészében vesszük figyelembe, akkor megérthető (ha nem is föltétlen elfogadható): Ön Trianont a Habsburg-ellenesség egyenes következményének tekinti, ha jól értem.
    Sztem egy közel 400 éves időszakban gyakorlatilag lehetetlen, h mindig azonos motivációja legyen sokaknak (vagy keveseknek): a változó világhoz is igazodniuk kell ugyanis mindeközben. (Persze, a Habsburgoknak is: az egy másik kérdés, h úgy tűnik,nekik elég jól sikerült :-) ) Ezért talán az ilyen szemléletmód – ha érdekes gondolatokat is vet fel -, nem föltétlen helyes.
    Szvsz a Bebekek a cikkben felhívott korban nem csak helyi jelentőséggel bírtak, potenciálisan bennük is benne volt a Báthoryak vagy Bethlenek lehetősége. Utóbbiak is helyi jelentőségűekből lettek “valakik”, bár természetesen ők sem Habsburg-hűségükről híresek :-) Nem csoda tehát ha tisztelik és szeretik a Bebekeket szűkebb földjükön, és úgy gondolom, az ilyesmi is megtartó és előrevivő erő lehet, hogy csak a Torna vára körüli civil kezdeményezésre, annak rendbetételére utaljak.
    Schwendi viszont tényleg csak azt tette, ami a dolga volt generálisként. Ezért ő sem hibáztatható. Mindenesetre, ahogy olvastam, elég sokoldalú ember volt, katona létére. Hogy mennyi mindennel foglakozott és mi mindenre kiterjedt a figyelme! Érdekes volt a cikk ebből a szempontból is.
    Köszönöm Tamás barátom a munkád!

  5. A kuruc polgárháborúk korát a reformációtól Trianonig kiterjesztve számítom, belétom, hogy ez elég önkényes szemléletmód. Kurucok azok, akik a magyar nemzeti érdek és a Habsburg-gyűlölet közül mindig a másodikat választották, kerül , amibe kerül. Ehhez képest a Bebekek helyi jelentősége az összmagyar történelem szintjén egy részletkérdés…

  6. Bobkó Csaba bölcs maradtál volna, ha hallgatsz,mert némi zavar támadhatott a rendszeredben,ugyanis hibás a kuruc kor belekeverése.
    Tudniillik 1567-ről beszélünk.
    Innentől kezdve akár a többi állításod is az lehet!
    Én tudom mit jelentett Bebek főúri család a helyieknek.
    Sokat köszönhettek nekik!
    Szerették őket!
    És ez nekem elég, hogy mellettük tegyem le a voksomat!
    Részemről ezt a témát befejezettnek tekintem, a továbbiakban nem kívánok reagálni!

  7. Valóban nagyon korrekt cikk, egyébként jól alátámasztja, mennyire hamis a kurucos hamis történelemkép, melynek elvaktott áldozatai leköpnék egy ilyen derék történelmi szereplő szobrát, aki hozzájárult a magyar állam megvédéséhez és idővel újraegyestéséhez. Ellenben olyanokat tisztelnek, akik a török zsoldjában a magyar pusztulás magyar elősegői voltak. Viszont tévedés “zsoldosvezérnek” nevezni, az egész más szakma volt. Ő állami szolgálatban álló hadvezér volt, ez persze a cikkben igy is szerepel.

  8. Kedves Tamás!

    Gratulálok a cikkedhez, szépen összefoglaltad Schwendi élettörténetét!

    A hozzászólásokat olvasva azért óva intenék mindenkit a sommás véleményektől. A cikkből is kitűnik, hogy egy várostrom időzítése, megszervezése elég komplex feladat volt (időjárás, felderítés, felvonulás, logisztika, stb.). Erre tekintettel nem bírt jelentőséggel, hogy egy adott várban éppen kik tartózkodnak. Legenda ide, legenda oda, abban is biztosak lehetünk, hogy Szádvár védelmét sohasem irányította Patócsi Zsófia. Az ostrom során mindkét oldalon a katonai szempontoknak volt meghatározó szerepük.

    Hogy az ostrom vagy az ostromló dicstelen lett volna? Nehéz ezt megítélni, főleg ha tudjuk mi indíttatta Schwendit az ostromra.

    Egyetértek a derenki bíróval, így e polémiát szerintem nem érdemes folytatni.

    Egri Lukács történetét magam is ismertem, de azt sohasem tudtam, hogy Jászón hol tartották fogva a lelkészt.

    Kedves Szabó András! Esetleg erről tudsz valamit?

  9. Néhány kiegészítés:
    Schwendi a magyarországi vallási ügyekbe is beleszólt. Katolikus volt, de nem üldözte a protestánsokat (kivéve a szentháromságtagadó unitáriusokat). Miután ez a vallási irányzat is megjelent Északkelet-Magyarországon, elfogatta a vezetőjüket, Egri Lukács ungvári lelkészt, s Kassára vitette. 1568. január 27-re összehívta a környékbeli evangélikus és református prédikátorokat, akik elítélték Egri tanításait. A fogoly prédikátort 1568. március 15-én Szádvárba szállították, itt tartották fogva 1572-ig, amikor átvitték Jászóra. Ugyan tanait a börtönben visszavonta, mégsem engedték el, a börtönben halt meg 1574 elején.

  10. Kedves Tamás!
    Köszönet a munkádért és azért is, hogy végig tárgyilagos (tudtál) maradni.
    Legalább jobban megismertem a “balkézről” született swendike (direkt kis betűvel) előéletét.
    Írod, hogy “1552-ben lovaggá avatták”.
    Épp ezért még jobban illett volna egész életében betartani a lovagi kódex szabályait:
    Elsősorban védelmezni a nőket!
    Ehelyett egy családanyát (Patóchy Zsófiát) négy lánygyermekével télvíz idején megtámadni a Szádvárban, nagyon aljas, és gerinctelen magatartás volt.
    Ez a véleményem e dicstelen swendi dicsőséget megörökítő firkász Forgács Simonról is, aki nálam még az áruló nevet is kiérdemelte.
    Első felindultságomban szerettem volna kérni, aki a colmári szobornál jár, adja át “tiszteletemet”: köpje le! De nem teszem, mert eszembe jutott az egyszerű, de bölcs derenki bíró (1912) szavai:
    Emberek a régi rosszat el kell felejteni, a halottat meg tisztelni kell!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + 16 =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .