„A cikk írás van olyan nehéz, mint a favágás“ sóhajt fel az író, amikor 37. alkalommal kell ugyan azt a tevékenységet a kényelmes fotelben ülve a számítógép billentyűzetének segítségével élménnyé tennie. Mert végül is ugyanazt teszi minden alkalommal a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzá csatlakozó önkéntesek hada.
Kategória bejegyzései: Beszámolók
Jövőbeli tervek, elmosott vármentés, gombaszögi élmények
Kedves Olvasó, az alábbi cikket – rendhagyó módon – nem egy, hanem három szerző nevével szignózhatjuk. Ezt azzal kell megindokolnom, hogy mindhárman olyan témáról írtak, amiben részt vettek az otóberi vármentés idején, így személyes tapasztalatukat tudták megosztani a nagyközönséggel.
Waldorf iskolások bátorságpróbája Szádvárban
Szomorkás, borongós, szemerkélős nap reggelén indultam haza Szögligetre, hogy Szádvár gyönyörű romjaihoz vezessem a Miskolci Hámori Waldorf Iskola lelkes csapatát. Félve néztem az érkező buszt, hogy vajon rajta lesznek-e a diákok, de a félelmem alaptalan volt közel 30 diákot és 5 kísérő pedagógust köszönthettem a buszmegállóban.
Nagy kalandunk északkeleten
Gyermekkorom kedvenc írója, Jack London örökbecsű regénye jutott az eszembe, miközben a XVII. Vármentő Hét apropója miatt kezdtem pakolászni a hátizsákomba. Hiszen nekünk, a Szádvárért Baráti Kör tagságának és a hozzánk csatlakozó lelkes önkénteseknek az egykori Bebek-vár egy hétig tartó kutatása kiszakadást jelent a szürke hétköznapokból, a robotolásból a munkahelyeinken. Nagy kalandunk vasárnap délután kezdődött el, amikor megérkeztünk a hegyek oltalmazta Szögliget községébe és elfoglaltuk szállásainkat.
A mongolok nyomában
A magyarországi várakkal foglalkozó szakmai és laikus embereket összefogó Castrum Bene Egyesület az idén a figyelmét a hegyeket koronázó erősségek helyett a Duna és Tisza folyók által határolt végtelen síkságra, az Alföldre irányította.
Májusi festés és gazolás
Mivel a 460 méter magasságú sziklaplatót koronázó Szádvár országunk északkeleti vidékén található, nem csoda, hogy a téli időjárás itt sokáig tartja a maga hadállásait. A téli fagy és hótakaró nem engedi a növényzet fejlődését, zord markából csak sokára szabadulhat ki. Amikor márciusban a Szádvárért Baráti Kör tagsága és önkéntesei oda érkeznek, még tartja magát a föld fagya, dermedt az egész táj.