Kocsis Andrea: Fel a múltba: a cambridge-i vár
Megláttam a szemináriumi feladatot, és órákig ültem felette reményvesztetten. Kész, végem, ez az a pillanat, amikor kibukom a cambridge-i Egyetemről. Pár hetem volt csak egy örökségvédelmi fejlesztési terv készítésére, és az agyam olyan üres volt, mint egy megbolygatott sír. Azt is mondhatnám, egyetlen örökség helyszín sem jutott eszembe, hiába jártam épp régészeti örökség mesterszakra – láthatóan teljesen feleslegesen.
Anderko Anna: Fülek vára, a „felvidék gyöngye”
Bevezetés
Fülek városa a történelmi Nógrád megyében, a mai Szlovákia területén a Besztercebányai kerület Losonci járásában, a Cseres-hegység Füleki-medencéjében található. A medence még a miocén korban alakult ki az ALPACA- mikrolemez vándorlásával, mely a Pannon-medence északi részének süllyedéseit eredményezte. Ezekben több száz méteres üledék halmozódott fel. A sziklakúp, melyen a vár áll, vulkanikus eredetű, tulajdonképpen egy maar-tipusú vulkán maradványa. A maar-tipusú kráterek feneke jóval a környező felszín alatt van, így krátertó keletkezik, melyet tufagyűrű vesz körül. Ez a tufagyűrű a belső fala a kráternek, melyre a vár épül. Az épületegyüttes anyaga így nagyrészt a helyi, könnyen faragható kőből lett kialakítva.
Ebben az írásban – családunk egyik kedvenc utazási célpontjához – Csehország, vagyis pontosabban Dél-Morvaország vidékéhez szeretnék kedvet csinálni a történelem és várak szerelmeseinek.
Sokáig kizárólag Prágát és környékét látogattuk Csehországban, néhány éve azonban általában csak Brnóig autózunk, ahol a városban és környékén a csodás cseh konyha és sörök mellett egyedülállóan érdekes programok és látnivalók várnak ránk. Mielőtt belevágok ezek ismertetésébe, néhány mondat arról, hogyan is szerettünk bele ebbe a vidékbe.
Špilberk vára a templomhegy felől
Várjáró Magazin 39. szám, Hegyi Dóra, Nádai Zsófia és Ringer István: Újhely rég elfeledett vára
Sátoraljaújhely város DNy-i határában magasodik a Sátor-hegy-csoport, melyet a Magas-hegy, a Kecske-hát, a Sátor-hegy, a Boglyoska, a Szár-hegy, valamint a Várhegy alkotnak. Az erdőkkel és szőlőkkel borított hegyek a Tokaji-hegység többi részétől kissé elkülönülve, alföldi környezetükből emelkednek ki. A csoport DK-i széléből kinyúló, 334 m tengerszint feletti magasságú Várhegyet mély nyereg köti össze a tőle nyugatra emelkedő Sátor-heggyel.
A Sátorhegy-csoport (fotó: PWSDesign)
Várjáró Magazin 37. szám, Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsi, 1. rész
“Isztambul! Tengereid felől a legszebb képe lehetsz a világnak, belülről tekintve temető vagy, telve enyészettel, melyet csak látszatra tűntet el szűk utcáid nyüzsgő élete. Temetője te a kétezer éves Bizáncnak, melyben annak sírásói ma már szintén a múltéi, s poraik együtt pihennek az alapító tulajdonosok poraival történelmi nagyságod romjai alatt.”[1]
Polonyi Ferenc
Kedves Várjárók! Szokásomtól eltérően – mely szokás nem az írásé, hanem a várlátogatásé – most két olyan várról fogok írni, ahol nem aludtam, és nem is elhagyatott.
Először egy japán vár leírása fog következni, majd másodjára, mint egy jó desszert, egy dán váré. De vigyázat: mindkettő nagyon száraz lesz!
Várjáró Magazin 34. szám, Dimény Áron: Vikingek és szamurájok
