“Isztambul! Tengereid felől a legszebb képe lehetsz a világnak, belülről tekintve temető vagy, telve enyészettel, melyet csak látszatra tűntet el szűk utcáid nyüzsgő élete. Temetője te a kétezer éves Bizáncnak, melyben annak sírásói ma már szintén a múltéi, s poraik együtt pihennek az alapító tulajdonosok poraival történelmi nagyságod romjai alatt.”[1]
Polonyi Ferenc
Kedves Várjárók! Szokásomtól eltérően – mely szokás nem az írásé, hanem a várlátogatásé – most két olyan várról fogok írni, ahol nem aludtam, és nem is elhagyatott.
Először egy japán vár leírása fog következni, majd másodjára, mint egy jó desszert, egy dán váré. De vigyázat: mindkettő nagyon száraz lesz!
De hát ott hol a vár? Honnan tudjuk, hogy hol kell a várakat keresni? Mitől vár egy vár? Honnan tudjuk, hogy őskori vagy középkori, ha egy cserepet sem találunk? Számtalan olyan kérdés merül fel, ami kollégáktól, egyetemi hallgatóktól, várakkal jobban vagy kevésbé jobban foglalkozó emberektől elhangzik egy-egy vár tanulmányozása, vagy a regionális várkutatás során.
A magyar történelem viharos évszázadaiban kissé járatosabb Olvasó előtt jól ismert, hogy a várak aktív időszaka, vagyis amikor még emberek laktak az épületeikben, oltalmat keresve meghúzódtak erős falaik mögé az a középkor, illetve az újkor időszakában kereshető. Amikor a Kárpát-medence karéjában a történelmi Magyarország létezett, a Magyar Királyság {latinul Hungariae Regnum} elnevezéssel. Ezt a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező államot zúzta szét az 1920-as trianoni békediktátum. Ezután jött létre Magyarország a jelenlegi országhatárok mögé szorítva, mind területében, mind lakosságában erősen megcsonkítva.
Kocsis Nikoletta – Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja
A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A szabadtéri kiállítás témája a történelem, célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége az egyedi szemléltetés. A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak láthatók, kicsinyített változatban, rekonstrukciós elképzelések alapján, valósághűen ábrázolva.
Fazekas György Alpár: Welezd várának 555 évvel ezelőtti, 1460. augusztus 26-án történt Mátyás király általi megszabadításának „hiteles” leírása…
Éppoly meleg és fülledt nap volt ez is mint a többi Kisasszony havában. A Szent György tiszteletére emelt kicsiny kőtemplom harangja már régen elkondította a delet. Dicső királyunk atyjának Hunyadi János kormányzó urunknak négy év előtti nándorfehérvári győzelmét hirdetik eme érces hangok országszerte és siratják országunk védőbástyáját a pusztító pestisjárványban elhunyt nagy törökverő urunkat. Ilyenkor a jobbágy és a nemes ember, de még a fehérnép is megáll egy-egy pillanatra és megsüvegeli az Isten végtelen hatalmát.