Az országunk várbarátait összefogó Castrum Bene Egyesület az idei háromnapos találkozóját a Duna-parti városba, Vácra hívta össze. Jubileumi eseménynek bátran írhatom, hiszen immár 25. alkalommal sereglettek össze a vártudományokban jártas, azt kedvelő emberek.
Élménybeszámolóm elején szeretném tisztázni a kedves Olvasó számára, hogy az alábbiak nem az 1552-es török ostromáról jól ismert Eger várában, hanem attól sok száz kilométerre nyugatra, a dunántúli Zalaegerszeg városának közelében elterülő Egervár település határában emelkedő Egervár reneszánsz várkastélyában történtek. Mert az országunk várbarátait magába foglaló Castrum Bene Egyesület ebbe a csodaszépen felújított műemlékbe hívta tagságát a szokásos májusi 3 napos konferenciájára.
Hideg, ködpárás szél fújt végig Visegrádon a középkori magyar királyok egykori fényes Palotája előtt végighúzódó főutcán.
A mozdulatlan képet csak néha zavarták meg a didergő fákról lehulló falevelek. A kihalt főutcába úgy 9 óra tájban kezdett élet költözni, amikor a szélrózsa minden irányából befutottak a középkori várak iránt rajongó emberek, hogy részt vegyenek a Castrum Bene Egyesület szokásos őszi egynapos rendezvényén.
Az országunk várbarátait összefogó Castrum Bene Egyesület idén májusban Baranya megye területén rendezte meg a szokásos, három napos tavaszi konferenciáját, immáron XXII-ik alkalommal.
A fenti cím olvastán a középkori várak iránt jobban érdeklődőknek azonnal beugorhat a részletesebb válasz. Hiszen a latin Castrum – magyarán: vár – elnevezés az országunkban élő várbarátokat foglalja össze Castrum Bene Egyesület néven, immár több évtizede. Most már a XXII. Vándorgyűlésre kerítettünk sort a csillogó víztükrű Öreg-tó mentén emelkedő Tata várában.
Immár 21. alkalommal gyűltek össze a középkori várak iránt érdeklődő emberek, hogy a Castrum Bene Egyesület keretein belül meghallgassák a felkért előadókat és vitázzanak az őket oly annyira foglalkoztató témáról. Most a helyszín Szécsény városa, az itt található Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatósága szíves meghívásából. Az egykoron a Forgách grófoknak rezidenciául szolgáló, nemrégiben csodaszépen felújított kastélyba sorra érkeztek az érdeklődők, akiknek száma a százhoz közelített. Terei György titkár úr fogadta és rendezte az adminisztrációs teendőket, beleértve a tagdíjat, mely azért is fontos, mert a Castrumos Hírlevél kiadásának anyagi fedezetét jelenti.
