Tokár László: Egy év Szádváron VI. rész, avagy…

2014. augusztus 19.

…a VII. Vármentő Hét -2.- élménybeszámolója.

Ismét hónapok telnek el, míg kijutok Szádvárra. De milyen hónapok!  A hétköznapok megnyúlnak, és áll az idő, mint maga a vár, és tétlenségben telnek a napok. Az öreg az erkélyen fűrészt élez, baltát reszel, pásztorbotot farigcsálva múlatja az időt. A lelkiismeretes várbarátok tudják, hogy odafent a hegyen minden nap számít, a vár folyamatosan romlik, és tessék! Jön az email, hívnak a barátok vár a vár! Ásóra, kapára, kutatni kell ismét! Felkerekedik kicsi és nagy, összeverődik a jól ismert csapat, sőt újak is jönnek szép számmal.

Csapatmunka a 21-es ároknál.

Tovább a teljes hírhez »

Várjáró Magazin 10. szám

augusztus 16th, 2014

Fürjes János: Castrum Vytam, Vitány-vár múltja és jelene

Várjáró Magazin 10. szám, Fürjes János: Castrum Vytam, Vitány-vár múltja és jelene

A történelmi Magyarország Kárpátoktól határolt területén a vérzivataros évszázadok alatt számtalan vár és egyéb erősség épült az itt letelepült nép oltalmára, javainak védelmére. A várak nagy száma ellenére mégis kevés ismerettel rendelkezünk azok múltjáról, megépítésük történelmi hátteréről. A fellelhető várak kutatását nehezíti, hogy többségük Trianon után az ország határain kívülre került, ezáltal nehéz összefüggő képet kialakítani róluk. Továbbá a legtöbb várunkból alig maradt néhány kutatható faltöredék, falcsonk. Vitány vára azon kevés váraink közé tartózik, amely máig jelentős falmaradványokkal bír, melyeknek  kutatása sok fontos ismerettel gazdagíthatná történelmünket. Sajnos napjainkig sem zajlott falai között olyan régészeti kutatás, mely minden részletre kiterjedt volna. Pedig a túrázók és az épített örökségek iránt fogékony emberek fókuszában már régóta kiemelt helyen szerepel ez a romantikus környezettel bíró rom.

Tovább a teljes hírhez »

A VII. Vármentő Hét első estéjének fényképes krónikája

augusztus 13th, 2014

2014. augusztus 3-a, Szögliget, Szalamandra-ház: sorra érkeznek az ország különböző részeiről a vármentés résztvevői. Rég nem látott barátok üdvözölték egymást újra; előkerültek a hazai párlatok és palackozott szőlőlevek, majd lassan a tűz is meggyulladt. A Szádvárért Baráti Kör idén már második alkalommal vendégelte meg vármentőit egy szalonnasütés élményével. Reméljük minél többen visszajöttök majd!

A -már- hagyományosnak számító szádvári szalonnasütés

Tovább a teljes hírhez »

Amíg a VII. Vármentő Hét élménybeszámolói megérkeznek,…

augusztus 12th, 2014

…addig álljon itt egy csoportkép a 2014 augusztusi vármentés hőseiről :)

Szögliget - Szádvár, 2014. augusztus 4-9., a VII. Vármentő Hét hősei. (fotó: Nagy Gábor)

(eredetiben innen letölthető!)

Albert Ferenc: Bebek rege

augusztus 11th, 2014

Bebek rege
/Egy Ferenc verse/

Egyszer egy Bebek, kegyeltje lett
egy felettes embernek, melyet
nemesek emeltek fel, s lett nemzete,
s e medence felszentelt embere.
Eme felkent, meglebegtetett egy levelet.

Ebben szerepelt kegyes rendelete:
- E telek legyen Bebekek ments helye,
nevelkedjenek ezen nemes gyermekek!
Legyen hegye, s vele tetemes erdeje,
mezeje; cseperedjen rengeteg cserje!
Tovább a teljes hírhez »

Káli Gábor Csaba: Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza

július 29th, 2014

Tanulmányom két főszereplője pelsőczi Bebek Ferenc és fia, Bebek György. Mindketten a 16. század hírhedt-híres földesurai voltak. Igazi reneszánsz főurak. Változatos életük során harcoltak a Szapolyai család és a Habsburg királyok oldalán, szolgálták Izabella királynét, jártak Konstantinápolyban Szulejmán Fényes Portáján, nevükhöz fűződik számtalan pártváltoztatás, árulás, hatalmaskodás. Ha kellett, barátkoztak a törökkel, ha érdekük úgy kívánta, harcoltak ellenük. Életük nagy részét a harcmezőn töltötték. Számtalan ostrom, hadjárat részesei voltak. Természetesen a családi vagyon gátlástalan szaporítása, valamint a féktelen hatalomvágy sem volt tőlük idegen. Végül mindketten elbuktak.

Pelsőczi Bebek Ferenc valószínűleg 1500 körül születhetett, édesapja Bebek János, édesanyja Somi Katalin volt. Fivére, Imre egyházi pályára lépett, királyi titkárként már Mohács előtt az udvarban szolgált, később Szapolyainak, majd özvegyének, Izabellának a szolgálatában látott el diplomáciai szolgálatot. A családfán szerepel még egy Antal nevű testvér is, de ő még gyermekként meghalt.[1] Ferenc úrfiról nem tudom, hogy iskoláit hol végezte. A korabeli főúri udvarok szokásai szerint kiskorában biztosan magántanárok tanították meg az alapvető ismeretekre és a latin nyelv elemeire. Később a családdal jó viszonyban vagy rokonságban lévő főúri udvarban folytatódott a nevelése, de minden bizonnyal a királyi udvarban is megfordult. Talán egyetemet is járt, hiszen mint látjuk meglehetősen jól eligazodott Izabella olaszos, lengyeles műveltségű és nyelvű udvarában. A korabeli pletyka szerint még udvarolt is a királynénak, sikertelenül. „Fuss parázna Bebek, Mert nem szerettelek” – szólt róla a korabeli gúnyvers.[2] Aligha hihető, hogy latinul udvarolt, vagy tolmács alkalmazásával kellett volna tárgyalnia Izabellával. Tovább a teljes hírhez »

« Régebbi hírek