Káli Gábor Csaba: Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza

2014. július 29.

Tanulmányom két főszereplője pelsőczi Bebek Ferenc és fia, Bebek György. Mindketten a 16. század hírhedt-híres földesurai voltak. Igazi reneszánsz főurak. Változatos életük során harcoltak a Szapolyai család és a Habsburg királyok oldalán, szolgálták Izabella királynét, jártak Konstantinápolyban Szulejmán Fényes Portáján, nevükhöz fűződik számtalan pártváltoztatás, árulás, hatalmaskodás. Ha kellett, barátkoztak a törökkel, ha érdekük úgy kívánta, harcoltak ellenük. Életük nagy részét a harcmezőn töltötték. Számtalan ostrom, hadjárat részesei voltak. Természetesen a családi vagyon gátlástalan szaporítása, valamint a féktelen hatalomvágy sem volt tőlük idegen. Végül mindketten elbuktak.

Pelsőczi Bebek Ferenc valószínűleg 1500 körül születhetett, édesapja Bebek János, édesanyja Somi Katalin volt. Fivére, Imre egyházi pályára lépett, királyi titkárként már Mohács előtt az udvarban szolgált, később Szapolyainak, majd özvegyének, Izabellának a szolgálatában látott el diplomáciai szolgálatot. A családfán szerepel még egy Antal nevű testvér is, de ő még gyermekként meghalt.[1] Ferenc úrfiról nem tudom, hogy iskoláit hol végezte. A korabeli főúri udvarok szokásai szerint kiskorában biztosan magántanárok tanították meg az alapvető ismeretekre és a latin nyelv elemeire. Később a családdal jó viszonyban vagy rokonságban lévő főúri udvarban folytatódott a nevelése, de minden bizonnyal a királyi udvarban is megfordult. Talán egyetemet is járt, hiszen mint látjuk meglehetősen jól eligazodott Izabella olaszos, lengyeles műveltségű és nyelvű udvarában. A korabeli pletyka szerint még udvarolt is a királynénak, sikertelenül. „Fuss parázna Bebek, Mert nem szerettelek” – szólt róla a korabeli gúnyvers.[2] Aligha hihető, hogy latinul udvarolt, vagy tolmács alkalmazásával kellett volna tárgyalnia Izabellával. Tovább a teljes hírhez »

A Felső-magyarországi Várak Egyesületének közgyűlése

július 18th, 2014

Az egyesület – melynek a Szádvárért Baráti Kör is tagja – tisztújító közgyűlését Horváth Jenő ügyvezető elnök 2014. július 11. napjára hívta össze Hollókőre a dr. Román András Látogatóházba. A közgyűlésen az SzBK is képviseltette magát.

A közgyűlés két részből állt. Az első részben az ügyvezető elnök előterjesztette a 2013. évre vonatkozó beszámolót, és pénzügyi mérleget, majd a 2014. évi működési és pénzügyi tervet. Ennek elfogadása után került sor a tisztújításra. A Felső-magyarországi Várak Egyesületének elnöke, Perényi Zsigmond más, fontos állami feladatai miatt nem vállalhatta tovább a tisztség ellátását, így a közgyűlés Perényi Jánost választotta az egyesület elnökéül, az elnökség többi tagját – Horváth Jenő ügyvezető elnököt (Füzér) és Szabó Csabát (Hollókő) – tisztségében megerősítette.

Horváth Jenő ügyvezető elnök tartja beszámolóját, mellette Szabó Csaba vezetőségi tag (Vaszlavik Mária képe)

Tovább a teljes hírhez »

Várjáró Magazin 9. szám

július 15th, 2014

Szatmári Tamás: Életem első vára: Sirok (sokadszor megnézve)

Várjáró Magazin 9. szám, Szatmári Tamás: Életem első vára: Sirok (sokadszor megnézve)

Kezdeném a mondókámat azzal, hogy a Tisztelt Olvasótól elnézést kérjek, mivel ez a cikk teljesen szubjektív, a saját érzelmi állapotomtól fűtöttre sikeredett. Hogy miért is? Erre már a címben próbáltam utalni. Sirok az a vár, amit életemben először felkerestem. A jó öreg Freud óta pedig köztudott, hogy az első benyomás a legfontosabb. Tehát először is forgassuk vissza a történelem kerekét jó 40 esztendővel. Tovább a teljes hírhez »

A Bebek família II. rész

június 23rd, 2014

A cikksorozat első részében láthattuk, hogyan alakult ki az Árpád-házi IV. Béla király általi adományból egy nagyobb összefüggő birtok, amelyen aztán a XIV. században megosztoztak az egyes ágak nemesi famíliái. Az ország egyesítő Anjou Károly és fia, Nagy Lajos király idejében a Bebek családtagok egységesen sorakoztak fel az uralkodó mögé, így az ő hűséges párthíveiként részesültek magas udvari méltóságokban és adományokban. Az 1387-ben a magyar trónra lépő Luxemburgi Zsigmond, aki, mint Anjou Mária királynő férjeként tartott igényt a hatalomra, szintén igyekezett minél több magyar főnemest a pártjára állítani. Ezt természetesen legkönnyebben rangok és javadalmak osztogatásával érhette el. A történészek számításai szerint 1387 után a királyi várbirtokok túlnyomó többségét szerezték meg az uralkodó iránt lekötelezett nagyurak. Közéjük tartoztak a Bebekek is, akik Zsigmondtól valamikor 1392 előtt örökbirtokul kapták a szádvári uradalmat. De a Bebek család nem minden tagja érezte ezt az uralkodói kegyet oly erősnek, hogy alkalomadtán ne csatlakozzon pártütő összeesküvéshez, majd annak bukása után földönfutóvá váljék. Mivel azonban a família addigra már oly terebélyessé vált, más személyeknek viszont sikerült megőrizniük és gyarapítaniuk a családi vagyont. Hogyan és miképpen éltek és haltak a XIV. – XV. században a Bebekek, erről készítettem egy összeállítást. Érdemes és tanúságos néhány családtag élettörténetével megismerkedni. A keresztnevek előtti számozás a szerző általi önkényes beosztás, hogy jobban meg lehessen különböztetni az egyes családtagokat. A családfán a keresztbe tett kardok azt jelzik, hogy az illető férfiú csatában esett el.

Tovább a teljes hírhez »

Folytatódott a Csonka bástya feltárása

június 19th, 2014

2014 május-júniusában egy rövid, kéthetes régészeti kutatást végeztünk a belső vár Csonka bástyájának területén. A feltárás a Szádvárért Baráti Kör által elnyert állagvédelmi pályázat előkészítésére szolgált. Az idei évben elsősorban a védmű belsejében, déli valamint keleti előterében dolgoztunk.  Az ásatás alatt számos kérdésre kaptunk választ és számos újabb kérdés is felmerült, mely nem csak az eredmények értelmezését nehezíti meg, hanem befolyásolhatja az állagvédelem menetét is.

Az idei évi munkánk célja egyrészt a bástyát a várudvar felől lezáró fal (harántfal) feltárása, tetejének megtisztítása; másodrészt a védmű keleti falvégének és az ide csatlakozó falaknak a kibontása, időbeni és térbeli viszonyuk tisztázása; harmadrészt a bástyabelső kutatása, esetleges padlószintjeinek meghatározása volt.

A Csonka bástya belseje a kutatás befejezésekor.

Tovább a teljes hírhez »

Kedves „Szádvárasok”, Várbarátok és Érdeklődők!

június 14th, 2014

Az idei évben 2014. augusztus 4-9. között folytatjuk Szádvár régészeti kutatását. Az ásatási munkákhoz várunk lelkes, kitartó embereket. A tervezett 7 kutatóárokhoz naponta legalább 20-25 fő részvételére számítunk. Kevesebb létszámmal is tudunk dolgozni, de ebben az esetben kevesebbet ismerhetünk meg Szádvár múltjából.

Nagyjából két munkatípus jöhet szóba idén nyáron is: egyrészt finomabb, lassabb, aprólékosabb kutató munka (itt a múzeumi munkatársak közvetlen irányításával kell dolgozni), míg a többi helyen a hét első felében nehezebb, köves omladékban kell majd lefelé haladni. Ezt követően kerülhet sor az omladék alatt heverő padlók, falak, épületek, kapuzatok stb. aprólékosabb feltárására.

7. Vármentő Hét, Szögliget - Szádvár, 2014. augusztus 4-9.

Tovább a teljes hírhez »

« Régebbi hírek