Két olyan emberről írok most, akik az 1960-70-es évektől kezdve jelentős tevékenységet folytattak a médiában, hogy a nagyközönség előtt megismertessék a trianoni békediktátum miatt az országhatár szélére szorult középkori műemléket, Szádvárt. Nem rajtuk múlott, hogy dicséretre méltó szándékuk, vagyis Szádvár megmentése nem valósult meg akkoriban, arra egészen 2006-ig, a Szádvárért Baráti Kör megalakulásáig kellett várni.
Címke archivum: Szatmári Tamás
Szádvár katonái egykor és most
Gyakorta felmerül bennem a kérdés, hogy milyen lehetett a „kezdet kezdete” Szádvár esetében? Amikor a területet birtokló földesúr és néhány embere a Ménes-patak völgyében lovagolva kutatóan fürkészte, vajon hová építsenek várat a környező hegycsúcsok közül? Még napjainkban sem tudjuk, hogy a mély patakvölgy északi vagy a déli oldalának magaslatára húzták fel előbb az erősséget?
Bebek György két levele
Szatmári (NV) Tamás barátunk a napokban az Elektronikus Periodika Adatbázisban talált 2 levelet, melyeket György úr a Rumeli Hisari – erődből küldött, fogsága idején.
A cikk itt érhető el:
https://epa.oszk.hu/01500/01500/00015/pdf/EPA01500_lymbus_2018_077-088.pdf
A szerencsés tizenharmadik
Elöljáróban annyit, hogy eléggé babonás vagyok. Ezért a Szádvárért Baráti Kör tagjaként már hónapok óta izgultam, hogy a jelenlegi világjárvány idején vajon sikerül-e egy teljes munkahéten keresztül dolgoznunk Szádvár középkori romjainak megmentése érdekében? Vajon a járvány és időjárási tényezők megakadályoznak minket a műemlékvédő tevékenységünkben?
A losonci csata
Losonc városa az Ipoly folyó északi partjától nem túl messze terül el, napjainkban már Szlovákiahoz tartozik Lučenec néven szerepelve. Hogy szót ejtek róla a szádvári honlapon, annak köszönhető, hogy a határában vívott véres ütközetben életét vesztette a Bebek főnemesi família egyik tagja, nevezetesen István macsói bán.
A „kuruckirály” Szádvárban
Gyermekkorom óta szeretem a várakat, hiszen az akkoriban divatozó mesekönyvekben mindig szerepeltek várak, mint királyok, királykisasszonyok vagy éppen hétfejű sárkányok lakhelyei. Majd a téli szánkózás helyett felkeresett siroki vár, illetve a nyári kempingezések során kikönyörgött egynapos Balaton-felvidéki várlátogatások csak megerősítettek abban az érzésben, hogy a várak megismerése által teljesebbé válik az életem. Így aztán szorgalmas látogatójává váltam a gyermekkönyvtárnak, ahonnét sok-sok kötetből szívtam magamba a régi erődítményekről szóló tudást. Számomra a várak hőskorszaka Szent Istvántól II. Rákóczi Ferencig terjed, ezt a hét évszázadot tanulmányozom már évtizedek óta.