Ha valaki járt már Szádvárban, az általában a Ménes-patak völgyében megbújó Szalamandra-turistaházig vezeti gépjárművét a gyalázatosan rossz, aszfaltot csak nyomokban tartalmazó, közútnak nem igazán nevezhető erdei csapáson. Itt meg kell állítania autóját, hiszen a sorompón túli terület már az Aggteleki Nemzeti Park része, oda csak engedély birtokában lehet behajtani.
A Szalamandra-háznál található egyesületünk tájékoztató táblája
Augusztus 2-án délután egyre több autó verte fel a port az Aggteleki-karszthegység vadregényes hegyei között megbújó Szögliget községbe vezető országúton. De ezen nincsen semmi csodálnivaló, hiszen már sok esztendő óta ilyentájt tartja meg a Szádvárért Baráti Kör a Vármentő Hetét, pontosan számba véve, most a 12. alkalommal.
A szép kilátás a délnyugati bástyáról, a jövendő zászlórúd helyével
Szatmári Tamás: Zsolnalitva, a vármentés iskolapéldája
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy melyik felvidéki vár a kedvencem, akkor habozás nélkül rávágnám, hogy Zsolnalitva! Hiszen ez a jelenleg Szlovákia területén emelkedő erősség olyan sok látványos építészeti részlettel rendelkezik, hogy a nagy területű műemlék bejárása akár egy egész napot is igénybe vehet.
Azért adtam ennek a beszámolómnak ezt a címet, mert korábban már várbaráti csapatunk felkereste ezeket a történelmi helyszíneket. De nagyon kíváncsiak voltunk, vajon mennyit változtak ezek a műemlékek az elmúlt években?
Ugróc a szomszédos, déli hegyoldalból
A szádvári vármentések kötelező epizódját jelenti számomra csoportképek elkészítése. Van akinek ez nem tetszik, de a magam részéről ragaszkodni szoktam hozzá. Már csak azért is, hogy amikor nem tartózkodunk az egykori Bebek-várban, jóleső érzéssel lehessen ezeket a csoportképeket visszanézegetni, vajon kikkel is dolgoztunk keményen a történelmi műemlék megóvása érdekében?
