A fenti címet azért adtam a XIV. Vármentő Hétnek, mert nagyon jól jellemezte a Szádvárért Baráti Kör által szervezett eseményt. Két kisebb esőzéstől eltekintve végig szaharai forróság nehezítette munkánkat, és az ország leghosszabb tereplépcsőjét jelentő 374 fok minden reggel való leküzdése, aztán az egész napi csákányozás, lapátolás, kőpakolás. De ezt már párszor leírtam, nehogy valakit csalódás érjen, ha jelentkezik hozzánk vármentőnek. Szádvár nem adja olcsón a kincseit!
Olvasd tovább →
A Bebek család nevének és pecsétjének változásai oklevelekben(2)
2., befejező rész
Utazásunk során a diplomatica {oklevéltan} és sigillográfia {pecséttan} vizein evezve átjutottunk a XV. századba, annak is az első harmadába. Bebek Miklós 1433-as magániratában {jobb qlsó kép} a BUBEK név {fenti kép} már teljesen szabályos, álló B-betűvel történt meg. Pecsétje {bal alsó kép} pedig már tartalmazza az összes végleges címerelemet: alul a megdőlt pajzsot, benne a kettős kereszttel, felette a fazéksisakon lévő női fejet, kétoldalt az ívelt halakkal.
A castrumosak Dél-Dunántúl váraiban
A június 17-i, pénteki napon az egész ország területén szétszórva élő várbarátok számára a közös úti célt Dombóvár jelentette, itt rendezték meg a Castrum Bene Egyesület idei háromnapos konferenciáját.
A felkeresett műemlékek
A Bebek család nevének és pecsétjének változásai oklevelekben
1. rész
Miután Szalonnai Pál nemes úr kapcsán alaposan belemerültem a levéltári kutatásokba, nagy kedvet kaptam, hogy megnézzem, vajon az évszázadokkal ezelőtt oly buzgón körmölt iratokban mit írtak Szádvár egykori büszke urairól, a Bebekekről? Mivel rengeteg információ zúdult rám, végül is be kellett látnom, hogy jobb lesz keresnem egy szűkebb témakört róluk. Így döntöttem el, hogy a Bebek főnemesi család nevének és címerének változásait tanulmányozom a középkor évszázadai alatt.
Bebek György sírköve, Tornagörgő
XIV. Vármentő Hét
Kedves Érdeklődők!
Szeretettel meghívunk Szádvár idei régészeti kutatására, a XIV. Vármentő hét programunkra, melynek időpontja: 2022. augusztus 1 – 5.
Az Esterházy utazóláda
Bizonyára mindenki látott már olyan kosztümös kalandfilmet, amelyben az uraság díszes hintóban utazott. A méltóságteljesen gördülő batár elé négy vagy akár hat lovat is foghattak, hiszen a fából készített jármű súlyát elhúzni a bizony sokszor „áldatlan állapotú” földutakon megkövetelte a sok lóerőt. A hintóban utazó előkelőségek mellett a bakon ülő kocsis, a libériás inasok és a hátsó tengely mögötti részre erősített csomagok is növelték a terhet. Praktikus módon a kisebb tárgyakat egy hatalmas utazóládába helyezték, amit lezártak.
Utazóláda elhelyezése hintón