Szerző bejegyzései: Császár Ida

Felhívás a XVI. Vármentő Napokon való részvételre

Szádvárért Baráti Körblank Közzétéve ,  

Bár az ablakon kitekintve még a fagyos téli táj képe mutatkozik meg előttünk, de szívünk mélyén már ott motoszkál a kérdés: vajon mikor mehetünk ki a természetbe, hogy jó alaposan megmozgassuk a téli álomban elsatnyult izmainkat?

Erre már most választ tud adni a Szádvárért Baráti Kör, ugyanis március 14-én pénteken és március 15-én szombaton bonyolítja le idei első rendezvényét, melyet XVI. Vármentő Napok néven jegyeznek majd fel a krónikák. Ha ezen a két napon jól sikerül a munka, ezzel megalapozhatjuk a nyári állagmegóvás sikerességét.

blank

Szádvár – Csonka bástya (Fotó: Vígvári Tamás)

Olvasd tovább →

Tokár László: Egy év Szádváron III. rész

Szádvárért Baráti Körblank Közzétéve , 2

Laci bácsi ismét Szádváron járt, s bár a táj még mindig havas, de a lomb nélküli Várhegy remek fotótémákat ígér.

Tokar_Laszlo_Szadvar_3

Laci bácsi alapos: több, mint 300 fotó készült

Járjuk körbe Laci bácsi vezetésével a várat !

A túra itt indul!
(Típus: Microsoft Word Dokumentum (.doc), méret: 51 MBájt)

Várjáró Magazin 3.szám

Szádvárért Baráti Körblank Közzétéve , 1

Albert Ferenc: Délnyugati erődök nyomában

blank

Várjáró Magazin 3. szám, Albert Ferenc: Délnyugati erődök nyomában

Varasd vára

A jelenlegi határunktól pár kilométernyire, a mai Horvátország területén található egykori vár, Varasd település szívét koronázza. Első írásos említése a XII. századból származik: III. Béla királyunk által kiadott okmányban szerepel. Mivel a horvátok elismerték a Magyar Szent Korona fennhatóságát, és arra felesküdtek, Béla az országrész kormányzását idősebbik fiára, Imrére bízta. A város 1209-ben kapott szabad királyi rangot. A tatárok ide is elértek, földvárát elpusztították, melyet IV. Béla később újjáépíttetett. Kővára az Oszmán Birodalom terjeszkedésének gátat állítva az 1440-es években épülhetett Luxemburgi Zsigmond engedélyével, aki hatalomra jutását követően a főúri ligának előszeretettel osztogatta a területeket jó szolgálataikért cserébe. Így ez a hatalmas földbirtok Cillei Ulrik tulajdona lett, akinek köszönhető maga az építkezés is. Olvasd tovább →

Tokár László: Egy év Szádváron II. rész

Szádvárért Baráti Körblank Közzétéve ,  

Laci bácsi újabb „poverpointos” élménybeszámolóját tekinthetitek meg a téli Szádvárról.

Tokár László: Egy év Szádváron II. rész c. élménybeszámolóját itt tekinthetitek meg.
(Microsoft PowerPoint ,.pps (PowerPoint vetítés))

Egy rablólovag Szádvárban

Szádvárért Baráti Körblank Közzétéve , 3

A fenti cím olvastán a legtöbben most arra gondolnak, hogy Szádvár leghíresebb földesúri családjának, a Bebek famíliának valamely tagjáról fogok regélni. Bár a mohácsi vész utáni korszakból mind Bebek Ferenc, mind fia György számláján bőven akadnak gaztettek, de mégsem ők képezik az alábbi szöveg alanyát.

Történetem főszereplője jó évszázaddal előttük élt. Neve Piotr Komorowsky. A hangzása alapján nem tűnik magyarnak, nem is az volt. A Magyarországtól északra elterülő Lengyel Királyság szülöttjeként látta meg a napvilágot, majd csak a honi krónikákban fordították le nevét Komorowsky Péterre. Sem születésének évéről, sem gyermekkoráról semmit nem tudunk. Engel Pál történész adattára szerint lengyel főnemesi család sarjaként született. Hogy miképpen került szülőföldjétől oly távolra? Azt sem tudni. A számomra az életének eseményei alapján úgy sejlik, hogy mint szerencselovag {rablólovag} akart magának vagyont és dicsőséget szerezni. Ha elolvassuk az alábbi ódon históriát, azt hiszem, rábólinthatunk, hogy sikerült is neki.

blank

Komorowski Péter, mint rablólovag Szádvárban

Olvasd tovább →

Várjáró Magazin 2.szám

Szádvárért Baráti Körblank Közzétéve , 2

Dr. Vándor László: Zrínyi-Újvár

blank

Várjáró Magazin 2.szám, Dr. Vándor László: Zrínyi-Újvár

Magyarország vérzivataros történelme során rengeteg erődítmény épült, ezek többsége elpusztult, soknak csak romjai maradtak meg, még több szinte nyomtalanul, csak a szakavatott szem számára észrevehetően rejtőzik a föld alatt.

Sok olyan vár, erődítmény van, melyek az írásos forrásokban ugyan szerepelnek, de pontos helyüket homály fedi. Viszont olyan, mely nemcsak a kutatók számára hozzáférhető dokumentumokban, hanem a történelemkönyvekben is szerepel, s valós elhelyezkedése sokáig ismeretlen volt, nem igen találunk. Azaz egyet mégiscsak: Zrínyi-Újvárat.

A vár helyének beazonosítását, később pedig feltárását végző kutatóként visszatekintve a vár köztudatba kerülésének eseményeire, úgy vélem, hogy egy kis magyar közelmúlttörténet bontakozik ki a szemünk előtt. Ám még mielőtt ezzel foglalkoznánk, érdemes áttekinteni a rövid életű erősség viharos történetét.

Olvasd tovább →