2014. május 2-án dél körül a szögligeti Művelődési Ház előtti térség egy nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlított. Itt gyűltek össze országunk minden tájékáról a középkori várakkal valamilyen kapcsolatban lévő honfitársaink. Ez a vonzalom sokféle lehet, hiszen a réges-régi műemlékekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberektől (régészek, művészettörténészek) kezdve a bakancsot felhúzó, hátizsákos turistákig sokrétű a várak rajongótábora. A várakkal foglalkozó országos szervezet, a Castrum Bene Egyesület 2014-re elfogadta a szögligeti székhelyű Szádvárért Baráti Kör és Szögliget Önkormányzata meghívását egy háromnapos konferenciára.
"Castrum bene" keresési eredményei
Felhívás a Castrum Bene Egyesület májusi konferenciájára
Idén május 2. és 4. között a Szádvárért Baráti Kört és Szögliget Önkormányzatát érte az a megtisztelő feladat, hogy a Castrum Bene Egyesület konferenciájának helyet adhat. Az előadásokra a csodálatos természeti környezetben lévő Szögliget község Kultúrházában kerül sor, és a már hagyományos kirándulások is innen indulnak majd Szádvár, Torna, Sáros, Kapi és Kassa váraihoz.
A Castrum Bene Egyesület Esztergomban
A magyarországi várkutatókat magába tömörítő egyesület az idén ősszel – hagyományaitól eltérően – nem Visegrádon, hanem Esztergomban rendezte meg az őszi egynapos találkozóját. Bátran leírhatom, hogy ennek örülni is tudtam, mert így legalább eme patinás város legfontosabb műemlékeinek állapotáról is képet tudott nyerni a nagyszámú érdeklődő. Ebben a várakozásomban nem is csalódtam, hiszen a délután folyamán Tolnai Gergely helyi régész töviről-hegyire bemutatta a gondjaira bízott épületeket.
A Castrum Bene Egyesület 2013-as vándorgyűlése Erdélyben
A magyarországi várkutatókat egybegyűjtő Castrum Bene Egyesület idén májusban történetében eddig még példa nélküli tettre vállalkozott, mivel elhatározta, hogy átlépi az országhatárt. Elfogadta a romániai, pontosabban erdélyi Maros Megyei Múzeum meghívását. Mivel a szervezést már a zord télben megkezdték, az indulás napjára mindenki tisztában volt a teendőkkel. Így mind a budapesti buszra szállás, mind a különböző költségek befizetése rendben megtörtént. Ugyanez már nem mondható el az időjárásról, mivel a természet eme öt napon sok esetben fordította el szebbik arcát a lelkes csapattól. Így vált nélkülözhetetlen útitársunkká az esőkabát, amit a vadregényes erdélyi hegyek között sűrűn kellett magunkra ölteni.
Castrum Bene 2012 októberi gyűlésének beszámolója
A múlt hét vasárnapján, október 14-én ismét benépesült a visegrádi Mátyás Király Múzeum palotájának nagyterme, hogy a magyarországi várbarátokat magába foglaló Castrum Bene Egyesület szokásos őszi egynapos gyűlésének résztvevői foglalják el a széksorokat. Nagy ilyenkor az örvendezés, hiszen az ország különböző pontjain élő emberek sokszor csak itt tudják üdvözölni régen látott ismerőseiket. Emellett lehetőség nyílik váras témájú kötetek vásárlására is, amiket jó lesz forgatni a meleg szobában elbújva a közelgő zord tél idejében. A szépen restaurált boltíves teremben uralkodó hangzavarnak végül az Elnök Úr megnyitója vetett véget, aki ismertette a tervezett programot. A délelőtti órákban a meghívott szlovákiai régészek sora következett. Vinna és Kassa – Hradová erősségei {előadó Bednar Peter}, majd Fülek és Divény {Tittonová Viktória, Fotová Éva, Robert Simkovic} majd a zólyomi Pusztavár és a közelében emelkedő Petusa vára {Belják Jan, Pazinová Noemi} témakörökben hallgathattunk végig a régészek sok fotóval illusztrált előadásait. Olvasd tovább →
Helyszíni beszámoló a Castrum Bene Egyesület 18. vándorgyűléséről
2012. május 11-e verőfényes napján egymásnak adták a kilincset országunk várbarátai a Tolna megyei Szekszárdon, amikor átlépték a Wosinsky Mór Megyei Múzeum hatalmas kapuját. Mert ez a patinás intézmény vállalta magára a szervezés minden gondját és nyűgjét, cserében kiérdemelve a nagyszámú résztvevő elismerő szavait. Az első nap délutánján a Múzeum könyvtárszobájában kaptunk helyet. A háromnapos konferencia témakörét a castellumok jelentették. Ennek a latin szónak az értelmezését fejtették ki a felkért előadók. Mint szavaikból kiderült, nem egyértelmű ez a fogalomkör, mert már a középkorban is tág határok között mozgott annak jelentése. Az egykori birtokos családok által lakott erődített nemesi rezidenciák általános képének megítélését megnehezíti, hogy a Tolna megyei objektumok erősen lepusztultak vagy éppen még napjainkban is értő kezű ásatóra várnak. Olvasd tovább →