Bátran adhattam a Szádvárért Baráti Kör által szervezett XXXII. Vármentő Napoknak ezt a címet, hiszen az időjárás végig kegyes, mosolygós arcát mutatta azoknak az embereknek, akik nem sajnálták az idejüket és eljöttek a meghirdetett programra.
"Szatmári" keresési eredményei
Cserépvár – egy bükkaljai műemlék múltja, jelene és jövője
Az elmúlt szombaton a Szádvárért Baráti Kör néhány tagja kedves meghívásnak tett eleget, amikor az Eger városától keleti irányban található Cserépváralja községébe autózott el.
Búcsú Nováki Gyulától
Akit érdekelnek a magyar várak és alaposabban beleolvasott a kutatásaikról szóló írásokba, azoknak ismerős Nováki Gyula régész neve. Hiszen ő évtizedekig vizsgálta a napjainkra jórészben romba dőlt vagy éppen már a felszínen nem is látható erődítményeket, hangyaszorgalommal hozta napvilágra a letűnt távoli évszázadok embereinek lakóhelyeit. Neve így joggal került be a magyar várak kutatóinak listájára, oda is arany betűkkel íródva.
Nováki Gyula
„Várfoglalók” Szádvárban
Vadon Jani, az ismert televíziós és rádiós műsorvezető új oldaláról mutatkozott be, amikor elvállalta a „Várfoglalók” című sorozat főszerepét.
De a viharos történelmi évszázadokat túlélt, napjainkra jórészben romba dőlt épületeket nem a hagyományos, történelem tanár stílusban mutatta be, hanem a tőle megszokott, könnyed, laza, vicces poénokkal megtűzdelt szlengben tárta a nagyközönség elé.
Bár hőség a köbön, de akkor is vármentünk!
A fenti címet azért adtam a XIV. Vármentő Hétnek, mert nagyon jól jellemezte a Szádvárért Baráti Kör által szervezett eseményt. Két kisebb esőzéstől eltekintve végig szaharai forróság nehezítette munkánkat, és az ország leghosszabb tereplépcsőjét jelentő 374 fok minden reggel való leküzdése, aztán az egész napi csákányozás, lapátolás, kőpakolás. De ezt már párszor leírtam, nehogy valakit csalódás érjen, ha jelentkezik hozzánk vármentőnek. Szádvár nem adja olcsón a kincseit!
Olvasd tovább →
A Bebek család nevének és pecsétjének változásai oklevelekben(2)
2., befejező rész
Utazásunk során a diplomatica {oklevéltan} és sigillográfia {pecséttan} vizein evezve átjutottunk a XV. századba, annak is az első harmadába. Bebek Miklós 1433-as magániratában {jobb qlsó kép} a BUBEK név {fenti kép} már teljesen szabályos, álló B-betűvel történt meg. Pecsétje {bal alsó kép} pedig már tartalmazza az összes végleges címerelemet: alul a megdőlt pajzsot, benne a kettős kereszttel, felette a fazéksisakon lévő női fejet, kétoldalt az ívelt halakkal.
