Kedves barátaink!
A legutóbbi vármentésen hatalmas segítséget kaptunk a kiváló teljesítményt nyújtó, nagyon lelkesen dolgozó ráckevei Ady Endre Gimnázium tanulóitól, melyet ezúton ismét köszönünk!
Kudar Viktória beszámolóját fogadjátok szeretettel:
Kiegészülve a diákhaddal
A szelek szárnyán Szádvárban
Sokszor elgondoltam már, hogy milyen lehetett az élet Szádvárban, annak lakott korszakaiban. A 460 méter magas sziklaplatót koronázó várfalak ölelésében emelkedő épületek embereknek nyújtottak otthont az esztendő négy évszakában. Napjainkra azonban már a magas kőfalak jórészt leomlottak, a lakóházak is szinte csak alapjaikban mutatkoznak a felszínen. Eltűntek a cserépkályhával fűtött szobák, ahová behúzódhattak a didergő kezeiket melengetni akaró várnépek, legyenek azok főnemesi család tagjai vagy egyszerű őrkatonák.
A cikk címe talán irodalmi asszociációt ébreszt, és nem véletlenül, mert valóban G. G. Márquez regényének címe motoszkált a fejemben, mikor a címen töprengtem. Mivel nagyon kíváncsiak voltunk már, hogy milyen a részben újjászületett vár, több tag és önkéntes résztvevő szinte csak azért jelentkezett a március 12 -15 -re meghirdetett rendezvényünkre, hogy végre láthassa, azonban ez a szigorított védekezés szabályai miatt nem valósulhatott meg.
Sajnos, a március 15-ig meghosszabított járványügyi veszélyhelyzet miatt a rendezvény idén is elmarad, felhívásunkat tekintsétek tárgytalannak! Bízunk benne, hogy minél több érdeklődővel mihamarabb elvégezhetjük a lehetséges és szükséges munkákat! Vigyázzatok magatokra!
Tisztelt Barátaink!
Szádvár immár megújult. Kár tagadni, mindannyian szeretnénk látni az erdőben eddig “Csipkerózsika álmát” alvó alsóvár megerősített, gyilokjárós falait, a csigán felfutó falépcsőt, az új kilátópontokat, ösvényeket és tájékoztató táblákat, az omladékból újra kiemelkedő épületrészeket és falakat. A Nemzeti Várprogram sok-sok látványos eredményét! A járványhelyzet lassan csillapodik, ezért a tavalyi évhez hasonlóan teljes bizonytalanságban vágunk neki a szervezésnek. Mégis, ismét úgy döntöttünk, hogy a magyar civil vármentés történetében egyedülálló módon idén 15 éve fennálló Egyesületünk most sem hagyhatja veszni a hagyományait. Persze nem magunk okán, hanem Szádvár jövője miatt. A Várprogram pedig hagyott nekünk elég tennivalót a vár körül!
