Várjáró Magazin, 46. szám

Dévényi Zsolt: Sör, knédli és várak Dél-Morvaországban

Ebben az írásban – családunk egyik kedvenc utazási célpontjához – Csehország, vagyis pontosabban Dél-Morvaország vidékéhez szeretnék kedvet csinálni a történelem és várak szerelmeseinek.

Sokáig kizárólag Prágát és környékét látogattuk Csehországban, néhány éve azonban általában csak Brnóig autózunk, ahol a városban és környékén a csodás cseh konyha és sörök mellett egyedülállóan érdekes programok és látnivalók várnak ránk. Mielőtt belevágok ezek ismertetésébe, néhány mondat arról, hogyan is szerettünk bele ebbe a vidékbe.

Špilberk vára a templomhegy felől

(tovább ->)

Várjáró Magazin 39. szám

Hegyi Dóra – Nádai Zsófia – Ringer István: Újhely rég elfeledett vára

Várjáró Magazin 39. szám, Hegyi Dóra, Nádai Zsófia és Ringer István: Újhely rég elfeledett vára

Sátoraljaújhely város DNy-i határában magasodik a Sátor-hegy-csoport, melyet a Magas-hegy, a Kecske-hát, a Sátor-hegy, a Boglyoska, a Szár-hegy, valamint a Várhegy alkotnak. Az erdőkkel és szőlőkkel borított hegyek a Tokaji-hegység többi részétől kissé elkülönülve, alföldi környezetükből emelkednek ki. A csoport DK-i széléből kinyúló, 334 m tengerszint feletti magasságú Várhegyet mély nyereg köti össze a tőle nyugatra emelkedő Sátor-heggyel.

A Sátorhegy-csoport (fotó: PWSDesign)

(tovább ->)

Várjáró Magazin 37. szám

Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsei, 1. rész

Várjáró Magazin 37. szám, Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsi, 1. rész

“Isztambul! Tengereid felől a legszebb képe lehetsz a világnak, belülről tekintve temető vagy, telve enyészettel, melyet csak látszatra tűntet el szűk utcáid nyüzsgő élete. Temetője te a kétezer éves Bizáncnak, melyben annak sírásói ma már szintén a múltéi, s poraik együtt pihennek az alapító tulajdonosok poraival történelmi nagyságod romjai alatt.”[1]
Polonyi Ferenc

(tovább ->)

Várjáró Magazin 34. szám

Dimény Áron: Vikingek és szamurájok

Kedves Várjárók! Szokásomtól eltérően – mely szokás nem az írásé, hanem a várlátogatásé – most két olyan várról fogok írni, ahol nem aludtam, és nem is elhagyatott.

Először egy japán vár leírása fog következni, majd másodjára, mint egy jó desszert, egy dán váré. De vigyázat: mindkettő nagyon száraz lesz!

Várjáró Magazin 34.szám, Dimény Áron: Vikingek és szamurájok

Várjáró Magazin 34. szám, Dimény Áron: Vikingek és szamurájok

(tovább ->)

Várjáró Magazin 33. szám

Terei György: Egy regionális várkutatás margójára

Várjáró Magazin 33. szám, Terei György: Egy regionális várkutatás margójára

De hát ott hol a vár? Honnan tudjuk, hogy hol kell a várakat keresni? Mitől vár egy vár? Honnan tudjuk, hogy őskori vagy középkori, ha egy cserepet sem találunk? Számtalan olyan kérdés merül fel, ami kollégáktól, egyetemi hallgatóktól, várakkal jobban vagy kevésbé jobban foglalkozó emberektől elhangzik egy-egy vár tanulmányozása, vagy a regionális várkutatás során.

(tovább ->)

Várjáró Magazin 32. szám

Vár az ország tetején: Galyavár

Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár

Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár

A magyar történelem viharos évszázadaiban kissé járatosabb Olvasó előtt jól ismert, hogy a várak aktív időszaka, vagyis amikor még emberek laktak az épületeikben, oltalmat keresve meghúzódtak erős falaik mögé az a középkor, illetve az újkor időszakában kereshető. Amikor a Kárpát-medence karéjában a történelmi Magyarország létezett, a Magyar Királyság {latinul Hungariae Regnum} elnevezéssel. Ezt a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező államot zúzta szét az 1920-as trianoni békediktátum. Ezután jött létre Magyarország a jelenlegi országhatárok mögé szorítva, mind területében, mind lakosságában erősen megcsonkítva.

(tovább ->)