Kedves várbarátok!
Tagtársunk, Tokár László a Columbia egyetem digitalizált anyagában egy igazi különlegességre bukkant, ami méltán tarthat számot a történelem kedvelői figyelmére. A budapesti árvíz után – báró Eötvös József előszavával, Heckenest Gusztáv kiadásában – 1839-ben jelent meg a Budapesti árvízkönyv.
A kiadvány első kötetének első írása Szádvárról szól, Fáy András szerzősége mellett!
Tokár László: Szádvár, XI. Vármentő Hét
Számomra ez az év több volt egy átlagos vármentésnél. A sors úgy hozta, hogy az elmaradt tavaszi munkák miatt csak a vár idei történelmét volt szerencsém követni, ami mindannyiunk számára jelentős volt.
Esti előadás
A tavaszi közgyűlésen megtudtuk, hogy munkánk gyümölcse lassan beérik, mivel a Nemzeti Várprogram elérte Szádvárt is.
Tokár László: Szádvár – X. Vármentő Hét
Sietve látok munkához, mert barátaim elkészültek beszámolóikkal, miközben a számítógépem különös betegségeit kezeltem, így kicsit kitágítva kezdem a beszámolómat.
Jubileumi vármentésünk
Milyen hatással volt a Habsburg uralom a magyar végek életére?
Az alábbi írást az a szándék vezette, hogy valahogyan szemléletessé váljék, mi befolyásolja egy ország fejlődését. Természetesen az anyagiak, a vagyon! Szádvár kapcsán sajnos kevés az írott anyag, azok nagy része az elmúlás áldozata lett, így a kutatások eredményeit eldugott helyekről kaphatja meg a közvélemény. A most talált anyagot eredeti formájában teszem elérhetővé a Baráti Kör számára. A cél a Szádvárra vonatkozó ismeretekből levonható válaszok megadása Schwendi Lázár császári tábornok tevékenysége következményeinek megítélésében. Az egykori Bebek-birtok hanyatlása ugyanis ezzel a momentummal, Szádvár elvesztésével kezdődik. Így terjeszti ki hatalmát a császárság a régió felett. Így válik áldozatává sok más magyar település és régiója a bécsi korrupciónak, a pénz- és hataloméhségnek.
Ágoston Péter könyve
Az élménybeszámolóm igen nehezen fogalmazódik meg! Kimondottan tág a téma, és kevés a váras anyagom. Az eső miatt keveset fényképeztem és Nagyon Várbarát tagtársunk igen talpraesetten írta meg a hétvége átfogó történetét.
A XVII. Vármentő Napok résztvevői (Fotó: Orosházi Bernadette)
Ismét hónapok telnek el, míg kijutok Szádvárra. De milyen hónapok! A hétköznapok megnyúlnak, és áll az idő, mint maga a vár, és tétlenségben telnek a napok. Az öreg az erkélyen fűrészt élez, baltát reszel, pásztorbotot farigcsálva múlatja az időt. A lelkiismeretes várbarátok tudják, hogy odafent a hegyen minden nap számít, a vár folyamatosan romlik, és tessék! Jön az email, hívnak a barátok vár a vár! Ásóra, kapára, kutatni kell ismét! Felkerekedik kicsi és nagy, összeverődik a jól ismert csapat, sőt újak is jönnek szép számmal.
Csapatmunka a 21-es ároknál.
