Hobbi régészet, közösségi régészet vagy fémkeresőzés?
Az első Közösségi Régészeti konferencián, három évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy 2006-ban, az egyesület alakulásakor meg kellett találnunk azokat a hatóságokat és intézményeket, amelyekkel civil szervezetként, partnerként együtt kellett működnünk a siker érdekében. Ki kellett dolgozni az együttműködés módját és kereteit, forrásokat keresni és közösséget építeni.
Kedves Barátaink, Támogatóink!
A győri SZC Hild József Építőipari Technikum égisze alatt működő Hild Műemlékkutató Szakkör idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Tevékenységük bemutatására és összefoglalására időszaki kiállítást és konferenciát szerveztek a Műemléki Világnapon, 2024. április 18-án a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, ahová mi is hivatalosak voltunk.
Megnyitó – katt a nagyításhoz minden képnél!
Az utóbbi évek hazánkban rengeteg szervezeti és intézményi változást hoztak a műemlékvédelemben. Az átszervezések és a jogszabályi változások komoly kihívások elé állítják mind a szakmai, mind a laikus és alulról szerveződő kezdeményezéseket, amilyen a miénk is.
Kincskeresés vagy sírrablás? A fémkeresőtől a Közösségi Régészetig
(Beszámoló az I. Közösségi Régészeti Konferenciáról egy laikus előadó szemével)
Az I. Közösségi Régészeti Konferencia – mint oly sok más jelenkori esemény – nem az eredetileg meghirdetett időpontban valósult meg. Még 2020 év elején megtisztelő meghívást kaptunk a szervezőktől, hogy mutassuk be a Szádvár megmentéséért végzett munkánkat, egyesületünk eredményeit. A Ferenczy Múzeum Centrum és a Közösségi Régészeti Egyesület (KRE) végül több mint 1,5 évvel később, 2021. november 12-13-án tartotta meg a konferenciát a szentendrei Városházán, még mindig a vírushelyzet árnyékában és egész nap maszkot viselő résztvevőkkel.
Munka a 40-es árokban
Szádvár 1686-ban elhatározott „elrontását” megelőzően számos invertárium, azaz összeírás készült az erősség épületeiről, illetőleg azok berendezési tárgyairól. Ezek alapján megállapítható, hogy a vár területén több pincét alakítottak ki, melyeket a „prófont”, „rostélyos”, „nagy”, valamint „Sybilla” elnevezésekkel illettek. Elhelyezkedésük alapján pedig megkülönböztették a „Sáfár”, „Szabó” és „Porkoláb” ház alatti pincéket.A belső vár nyugati oldalán található pince sajnos kétséget kizáróan nem azonosítható ezek egyikével sem.
Az elnevezés tisztázásának egyik eszköze az objektum feltárása, majd az itt talált régészeti leletek, illetve az invertáriumokban szereplő felszerelések összevetése lehet.
A pár évvel ezelőtt kezdődött és az idei évben folytatott régészeti kutatás így a pince korabeli nevét vagy neveit illetően is választ adhat.
Beszámolónkban a feltárás eredményeit összegezzük az annak során szerzett élmények felidézésével.
