Kedves Várjárók! Szokásomtól eltérően – mely szokás nem az írásé, hanem a várlátogatásé – most két olyan várról fogok írni, ahol nem aludtam, és nem is elhagyatott.
Először egy japán vár leírása fog következni, majd másodjára, mint egy jó desszert, egy dán váré. De vigyázat: mindkettő nagyon száraz lesz!
Várjáró Magazin 34. szám, Dimény Áron: Vikingek és szamurájok
Várjáró Magazin 33. szám, Terei György: Egy regionális várkutatás margójára
De hát ott hol a vár? Honnan tudjuk, hogy hol kell a várakat keresni? Mitől vár egy vár? Honnan tudjuk, hogy őskori vagy középkori, ha egy cserepet sem találunk? Számtalan olyan kérdés merül fel, ami kollégáktól, egyetemi hallgatóktól, várakkal jobban vagy kevésbé jobban foglalkozó emberektől elhangzik egy-egy vár tanulmányozása, vagy a regionális várkutatás során.
Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár
A magyar történelem viharos évszázadaiban kissé járatosabb Olvasó előtt jól ismert, hogy a várak aktív időszaka, vagyis amikor még emberek laktak az épületeikben, oltalmat keresve meghúzódtak erős falaik mögé az a középkor, illetve az újkor időszakában kereshető. Amikor a Kárpát-medence karéjában a történelmi Magyarország létezett, a Magyar Királyság {latinul Hungariae Regnum} elnevezéssel. Ezt a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező államot zúzta szét az 1920-as trianoni békediktátum. Ezután jött létre Magyarország a jelenlegi országhatárok mögé szorítva, mind területében, mind lakosságában erősen megcsonkítva.
Kocsis Nikoletta – Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja
Kocsis Nikoletta-Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark
A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A szabadtéri kiállítás témája a történelem, célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége az egyedi szemléltetés. A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak láthatók, kicsinyített változatban, rekonstrukciós elképzelések alapján, valósághűen ábrázolva.
Hegyi Dóra: „Rideg Somló, térföldi remete”*
A Balaton-felvidék festői szépségű természeti környezetében, a finom borokat termő domboldalak között a múlt emlékének számtalan példájával találkozhatunk. A völgyekben megbújó kis, középkori templomok, kastélyok és a vulkáni tanúhegyek csúcsán emelkedő középkori váraink romjai mind-mind végigkísérték a történelem boldog, békés és viharos századait. Utóbbiak egyik legszebb példája Somló várának romja.
Várjáró Magazin 30. szám, Hegyi Dóra: Somló vára
A vulkanikus hegy Veszprém megye nyugati peremén, a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A vár a 435 m magas hegy északi, Doba és Somlószőlős községek felé néző oldalán kinyúló, meredek oldalú bazalt nyúlványán épült fel. A hegy északi lábától indul a ma már kiépített, burkolt út, amelyről a vár területe elérhető.
A Somlói-hegy (Fotó: Hegyi Dóra)
Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár
A visegrádi fellegvár a magyar történelem emblematikus helyei közé tartozik. Tagadhatatlan, hogy a vár történelme, egykori fontos közjogi szerepe és neves tulajdonosainak névsora évente ezreket sarkall arra, hogy ellátogassanak ide, gyönyörködjenek a várból eléjük táruló csodálatos panorámában, és rácsodálkozzanak monumentális romjaira.
Várjáró Magazin 29. szám, Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár
Jómagam először, mint oly sokan, általános iskolás koromban, iskolai kirándulás keretein belül látogattam el Visegrádra. Már akkor belopta magát a szívembe a vár és környéke. Közel húsz évvel később ismét lehetőségem volt visszatérni a Dunakanyarba, hogy újra felfedezhessem csodás építészeti és természeti emlékeit. Olvasd tovább →
