Élménybeszámoló a XVI. Vármentő Napokról

A tavaszi Nemzeti Ünnep előtti nap reggelén barátságosan melegítő fénysugarak világították meg a Ménes-patak völgyében emelkedő Szalamandra-turistaházat. Ennek módfelett örültek a gyülekező vármentők, hiszen mindenki jól emlékezett az egy esztendővel ezelőtti zord időre. Bár akkor is elvégeztük az eltervezett feladatunkat, de szép időben csak jobb várat menteni, ugyebár?

Kőgyűjtő vármentők Szádvárban

(tovább olvasom)

Beszámoló Szádvár 2013. évi régészeti kutatásáról

A Szádvárért Baráti Kör koordinálásával, a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Tárának szakmai vezetése mellett került sor a VI. Vármentő Hét megszervezésére. Hazánk legnagyobb alapterületű hegyi várában már negyedik esztendeje folytatunk, a vár méretei miatt még mindig csak, szondázó jellegű régészeti feltárásokat. Az idei évben a Külső vár mellett immár erőteljesebben be/lehatoltunk a Középső vár területébe is.

Mivel a 2013. évben a nyári régészeti feltárásba bevontuk az Egyesület által elnyert NKA pályázat „céljának”, azaz a Csonka bástya állagvédelmének megelőző régészeti kutatását is, így ebben az évben csak 4 kutatóárkot és egy kis blokkot jelöltünk ki.

A Vármentő Hét egyik utolsó fázisa: a 19-es kutatóárok betemetése. Fotó: Grecmajer Tamás

(tovább olvasom)

Felhívás a XVI. Vármentő Napokon való részvételre

Bár az ablakon kitekintve még a fagyos téli táj képe mutatkozik meg előttünk, de szívünk mélyén már ott motoszkál a kérdés: vajon mikor mehetünk ki a természetbe, hogy jó alaposan megmozgassuk a téli álomban elsatnyult izmainkat?

Erre már most választ tud adni a Szádvárért Baráti Kör, ugyanis március 14-én pénteken és március 15-én szombaton bonyolítja le idei első rendezvényét, melyet XVI. Vármentő Napok néven jegyeznek majd fel a krónikák. Ha ezen a két napon jól sikerül a munka, ezzel megalapozhatjuk a nyári állagmegóvás sikerességét.

Szádvár – Csonka bástya (Fotó: Vígvári Tamás)

(tovább olvasom)

Egy rablólovag Szádvárban

A fenti cím olvastán a legtöbben most arra gondolnak, hogy Szádvár leghíresebb földesúri családjának, a Bebek famíliának valamely tagjáról fogok regélni. Bár a mohácsi vész utáni korszakból mind Bebek Ferenc, mind fia György számláján bőven akadnak gaztettek, de mégsem ők képezik az alábbi szöveg alanyát.

Történetem főszereplője jó évszázaddal előttük élt. Neve Piotr Komorowsky. A hangzása alapján nem tűnik magyarnak, nem is az volt. A Magyarországtól északra elterülő Lengyel Királyság szülöttjeként látta meg a napvilágot, majd csak a honi krónikákban fordították le nevét Komorowsky Péterre. Sem születésének évéről, sem gyermekkoráról semmit nem tudunk. Engel Pál történész adattára szerint lengyel főnemesi család sarjaként született. Hogy miképpen került szülőföldjétől oly távolra? Azt sem tudni. A számomra az életének eseményei alapján úgy sejlik, hogy mint szerencselovag {rablólovag} akart magának vagyont és dicsőséget szerezni. Ha elolvassuk az alábbi ódon históriát, azt hiszem, rábólinthatunk, hogy sikerült is neki.

Komorowski Péter, mint rablólovag Szádvárban

(tovább olvasom)

Várak, Kastélyok, Templomok – és Szádvár

A Szádvárért Baráti Kör 2006 őszi megalakulásáról és első sikeres vármentő tevékenységéről a Várak, Kastélyok Templomok című, a vár- (kastély- és templom) barátok előtt jól ismert folyóirat III. évfolyamának első számában jelent meg beszámolónk. Büszkeséggel és örömmel töltött el bennünket, hogy a tekintélyes szerzők által nagyra becsült és története során végig szakmailag igen igényes és egyben látványos megjelenésű történelmi és örökségturisztikai folyóirat közlésre és bemutatásra érdemesnek tartotta kezdeményezésünket.

(tovább olvasom)