Hosszú szervező és előkészítő munka után a Szádvárért Baráti Kör és a Herman Ottó Múzeum közösen felkérte Grynaeus Andrást, hogy a Szádvár falaiból az elmúlt években előkerült, vagy már jól ismert, látszólag egészséges fagerendákból vegyen olyan mintákat, melyek segítségünkre lehetnek az erősség falainak korhatározásához és a további kutatásához.
Egy kellemesnek ígérkező, szép novemberi napon, egy kevésbé kellemes feladattal kellett kezdeni a vizsgálatot, azaz egy félmázsás áramfejlesztő aggregátort kellett kézi erővel feljuttatni a középkori várfalak közé. Rövid szusszanást követően, nem minden probléma nélkül életet leheltünk a technikába, és kezdetét vehette a fúrás.
A déli fal lőrése a gerendával
