Várjáró Magazin 35. szám

Császár Ida: Dél-lengyelországi várak

Lengyelország déli része ezer szállal kötődik a történelmi Magyarországhoz. A terület jól megközelíthető immáron kisebb honunkból autóval, vonattal, sőt repülővel is. Központja, Krakkó számos, akár egy hosszú hétvégén lebonyolítható tartalmas vártúra központja lehet. Egyrészt kedvcsinálónak szánnám a cikket, másrészt szeretném megmutatni, hogy autós turista szemszögéből mi vár ránk ezen a területen. Célom az is, hogy kisgyerekes szülőknek bemutassam: érdemes elindulni, mert mi egy 3 és fél éves örökmozgóval és egy másfél éves totyogóval (pocaklakó mellett is) szép, maradandó élményeket tapasztaltunk meg, ez a lehetőség mások előtt is nyitva áll.

Várjáró Magazin 35. szám, Császár Ida: Dél-lengyelországi várak

Várjáró Magazin 35. szám, Császár Ida: Dél-lengyelországi várak

Az általunk felkeresett várak, erődítmények zöme az ún. Sasfészek-erődrendszer része volt, ezek mára különböző állapotban vannak a kiépített, modernizált kegyhelytől a szállodaként is hasznosított palotán keresztül az általunk „megszokott”, igazi várromig. A rendszer a középkori Szilézia határán húzódott Krakkótól Częstochowáig. Az erődsort III. (Nagy) Kázmér, az utolsó Piast idején építették ki – aki a mi Nagy Lajosunk közvetlen elődje volt a lengyel trónon -, az akkor megerősödő, Luxemburgi János cseh király jelentette katonai fenyegetés ellen. Hogy ez mennyire aktuális volt, mi sem jelzi jobban, hogy az említett János Károly nevű fia és Zsigmond nevű unokája a német-római császári címig vitte, ami lengyel szempontból komoly gazdasági-katonai-politikai kihívást jelentett.

tovább ->

Várjáró Magazin 34. szám

Dimény Áron: Vikingek és szamurájok

Kedves Várjárók! Szokásomtól eltérően – mely szokás nem az írásé, hanem a várlátogatásé – most két olyan várról fogok írni, ahol nem aludtam, és nem is elhagyatott.

Először egy japán vár leírása fog következni, majd másodjára, mint egy jó desszert, egy dán váré. De vigyázat: mindkettő nagyon száraz lesz!

Várjáró Magazin 34.szám, Dimény Áron: Vikingek és szamurájok

Várjáró Magazin 34. szám, Dimény Áron: Vikingek és szamurájok

tovább ->

Várjáró Magazin 33. szám

Terei György: Egy regionális várkutatás margójára

De hát ott hol a vár? Honnan tudjuk, hogy hol kell a várakat keresni? Mitől vár egy vár? Honnan tudjuk, hogy őskori vagy középkori, ha egy cserepet sem találunk? Számtalan olyan kérdés merül fel, ami kollégáktól, egyetemi hallgatóktól, várakkal jobban vagy kevésbé jobban foglalkozó emberektől elhangzik egy-egy vár tanulmányozása, vagy a regionális várkutatás során.

2011-ben készült el a Castrum Bene Egyesület kiadásában a Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfia, aminek egy része jelen cikk szerzőjének egy bő évtizedes kutatómunkájának összefoglalása is volt egyben. Abban a kötetben nem volt lehetőség számtalan technikai kérdésre, munkamódszerre kitérni, ami azonban az emberek nagy többségét érdekli. Most kicsit kötetlenebb formában, egyes kérdést, problémát példákkal, történetekkel, érdekességekkel alátámasztva próbálok a regionális várkutatásba bepillantást engedni.

Várjáró Magazin 33. szám, Terei György: Egy regionális várkutatás margójára

Várjáró Magazin 33. szám, Terei György: Egy regionális várkutatás margójára

tovább ->

Várjáró Magazin 32. szám

Vár az ország tetején: Galyavár

Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár

Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár

A magyar történelem viharos évszázadaiban kissé járatosabb Olvasó előtt jól ismert, hogy a várak aktív időszaka, vagyis amikor még emberek laktak az épületeikben, oltalmat keresve meghúzódtak erős falaik mögé az a középkor, illetve az újkor időszakában kereshető. Amikor a Kárpát-medence karéjában a történelmi Magyarország létezett, a Magyar Királyság {latinul Hungariae Regnum} elnevezéssel. Ezt a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező államot zúzta szét az 1920-as trianoni békediktátum. Ezután jött létre Magyarország a jelenlegi országhatárok mögé szorítva, mind területében, mind lakosságában erősen megcsonkítva.

tovább ->

Várjáró Magazin 31. szám

Kocsis Nikoletta – Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja

Kocsis Nikoletta-Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark

Kocsis Nikoletta-Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark

A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A szabadtéri kiállítás témája a történelem, célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége az egyedi szemléltetés. A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak láthatók, kicsinyített változatban, rekonstrukciós elképzelések alapján, valósághűen ábrázolva.

tovább ->

Várjáró Magazin 30. szám

Hegyi Dóra: „Rideg Somló, térföldi remete”*

A Balaton-felvidék festői szépségű természeti környezetében, a finom borokat termő domboldalak között a múlt emlékének számtalan példájával találkozhatunk. A völgyekben megbújó kis, középkori templomok, kastélyok és a vulkáni tanúhegyek csúcsán emelkedő középkori váraink romjai mind-mind végigkísérték a történelem boldog, békés és viharos századait. Utóbbiak egyik legszebb példája Somló várának romja.

Várjáró Magazin 30. szám, Hegyi Dóra: Somló vára

Várjáró Magazin 30. szám, Hegyi Dóra: Somló vára

A vulkanikus hegy Veszprém megye nyugati peremén, a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A vár a 435 m magas hegy északi, Doba és Somlószőlős községek felé néző oldalán kinyúló, meredek oldalú bazalt nyúlványán épült fel. A hegy északi lábától indul a ma már kiépített, burkolt út, amelyről a vár területe elérhető.

A Somlói-hegy (Fotó: Hegyi Dóra)

A Somlói-hegy (Fotó: Hegyi Dóra)

tovább ->