Várjáró Magazin 29. szám

Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár A visegrádi fellegvár a magyar történelem emblematikus helyei közé tartozik. Tagadhatatlan, hogy a vár történelme, egykori fontos közjogi szerepe és neves tulajdonosainak névsora évente ezreket sarkall arra, hogy ellátogassanak ide, gyönyörködjenek a várból eléjük táruló csodálatos panorámában, és rácsodálkozzanak monumentális romjaira. Jómagam először, mint oly sokan, általános iskolás koromban, iskolai kirándulás keretein belül látogattam el Visegrádra. Már akkor belopta magát a szívembe a vár és környéke. Közel húsz évvel később ismét lehetőségem volt visszatérni a Dunakanyarba, hogy újra felfedezhessem csodás építészeti és természeti emlékeit. … Tovább

Várjáró Magazin 28. szám

Dimény Áron: Füzérkő és ködfolyó / Tállya – vaddisznók tanyája Olvasgattam az előttem szólók írásait, és azt láttam, hogy szép számban vannak köztük tudományos dolgozat jellegűek, illetve van néhány út- és túraleírás. Nos, az enyém inkább az utóbbira fog hasonlítani, viszont más megközelítésből! 1. Ez a rész a tevékenységünkről szól, amit röviden vadkempingezésnek lehet nevezni. Részletesebben: úgy túrázunk, mint Ray Mears, csak a mi esti célpontjaink romvárak; azaz több napon keresztül, hegyen, várromok között igénytelenkedünk, amit mindannyian nagyon szeretünk, mert hangulatos a tűznél sütni, kint aludni a pusztuló kövek között, a csillagok alatt, ahol senki nem jár. Általában ketten megyünk egy … Tovább

Várjáró Magazin 27. szám

Sótér László: A breszti erőd   Nógrád megyeiként számos vár vesz körül – Salgó, Somoskő, Hollókő, Szanda, Nógrád, Hasznos-Cserteri vár, csak néhányat említve -, mégis egy külföldi erődöt választottam tanulmányozásra. Ahogyan a cím is mutatja, a breszti erődöt fogom bemutatni, ami talán annyira nem közismert építmény, mégis úgy gondolom, a világháborúk évei alatt jelentős események és hőstettek helyszíne volt. Szakterületemet tekintve főként biztonságpolitikával és külpolitikával foglalkozom, és előre is elnézést kérek a kedves olvasótól, ha néhol túl szárazan és történelmi nyelven fogalmazok, megpróbáltam minél izgalmasabbá és színesebbé tenni a cikket. … Tovább

Várjáró Magazin 24. szám

Rakonczay Rita: Még az Üveghegyen is túl – avagy a kárpátaljai kirándulás meséje Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének középkoros hallgatói Mordovin Maxim és Igor Prochnenko, az ELTE és az Ungvári Nemzeti Egyetem régészei vezetésével felkerekedtek, hogy megtekintsék Kárpátalja középkori emlékeit. A kirándulás alatt nemcsak várakkal és templomokkal ismerkedtünk, hanem az ukrán-magyar régészek közti barátságot is megerősítettük. … Tovább

Várjáró Magazin 23. szám

Bubenkó Gábor: SZÁDVÁR – LEGENDÁK NYOMÁBAN Sok víz lefolyt a Ménes-patakon, mióta gyermekkoromban édesapámmal az egykor volt Szádvári Uradalom erdőit jártuk. Hallgattam az erdő susogását, s ahogy a várkerti szekérúton ballagtunk, mintha minden falevél és fűszál megelevenedve súgta volna fülembe a régmúlt idők, máig élő legendáit, meséit. S később is mikor már ifjú legényként tizenegy parasztszekér szénát kaszáltam a várkerti és derenki réteken, fel-felnéztem Szádvárra és ilyenkor eszembe jutottak a gyermekkoromban hallott történetek. Legendák, melyeket elkerekedett szemekkel és szájtátva hallgattam a régi nagy mesemondó öregektől. … Tovább

Várjáró Magazin 22. szám

Bónizs Róbert: Csorbakő vára – Ejtessék pár szó az Csorbakő várárul… A Ládi korszak Volt vala hajdanán, IV. Béla királyunk uralkodása idején egy bizonyos Tekesnek nevezett família, kik Borsod vármegye északi peremén, és Torna vármegye déli felén igazgatták birtokaikat. Eme család egyik ágának sarjai – nevezetesen a Ládiak – az Úr 1268. esztendejében Tódor fia Pós mester szuhogyi rokonaitól 2 márkáért megvásárolták azok négy ekealjnyi birtokát, ahol későbben – pontosan nem tudni, valamikor a XIII-XIV. század fordulóján – erődítményt építettek. A kisvár Szuhogy településtől északkeletre, úgy két kilométernyire, a Rudabányai-hegységhez tartozó Nagy-hegy északkeleti gerincének végére emeltetett, és Ládi Csorba Miklósról – … Tovább

Várjáró Magazin 21. szám

Orosházi Bernadette: Szanda – Csővár Telefonos segítséggel Hókirálynő birodalmába 2015. január 2. napja az a nap, amikor a szilveszteri bódulatból még ki sem józanodik az ember, az utakat ónos eső fedte jégpáncél borítja, odakint pedig tombolnak a mínuszok, ráadásul a városra is köd ereszkedik. Nos, ez az a nap, ami elég sok dologra alkalmas lehet csak éppen arra nem, hogy két pesti lány ismeretlen erdei várak felfedezésére induljon a Cserhát sűrűjébe. … Tovább