Bubenkó Gábor: Bebekek útjain

A Ménes-völgy egyik legszűkebb részénél levő erődített ellenőrzőpontot, átjárót, régen Vas kapunak, ma Kő kapunak nevezi a népnyelv. Szögliget után ezen a szűk átjárón keresztül visz a  középkori szádvári-derenki szekérút. Derenk érintésével megy a szlovák-határon túli Körtvélyes-Almás szőlői között a Szoroskői-hágón át,  Krasznahorka, Rozsnyó és Krakkó felé. … Tovább

Albert Ferenc: Bebek rege

Bebek rege /Egy Ferenc verse/ Egyszer egy Bebek, kegyeltje lett egy felettes embernek, melyet nemesek emeltek fel, s lett nemzete, s e medence felszentelt embere. Eme felkent, meglebegtetett egy levelet. Ebben szerepelt kegyes rendelete: – E telek legyen Bebekek ments helye, nevelkedjenek ezen nemes gyermekek! Legyen hegye, s vele tetemes erdeje, mezeje; cseperedjen rengeteg cserje! … Tovább

Káli Gábor Csaba: Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza

Tanulmányom két főszereplője pelsőczi Bebek Ferenc és fia, Bebek György. Mindketten a 16. század hírhedt-híres földesurai voltak. Igazi reneszánsz főurak. Változatos életük során harcoltak a Szapolyai család és a Habsburg királyok oldalán, szolgálták Izabella királynét, jártak Konstantinápolyban Szulejmán Fényes Portáján, nevükhöz fűződik számtalan pártváltoztatás, árulás, hatalmaskodás. Ha kellett, barátkoztak a törökkel, ha érdekük úgy kívánta, harcoltak ellenük. Életük nagy részét a harcmezőn töltötték. Számtalan ostrom, hadjárat részesei voltak. Természetesen a családi vagyon gátlástalan szaporítása, valamint a féktelen hatalomvágy sem volt tőlük idegen. Végül mindketten elbuktak. Pelsőczi Bebek Ferenc valószínűleg 1500 körül születhetett, édesapja Bebek János, édesanyja Somi Katalin volt. Fivére, … Tovább

A Bebek família II. rész

A cikksorozat első részében láthattuk, hogyan alakult ki az Árpád-házi IV. Béla király általi adományból egy nagyobb összefüggő birtok, amelyen aztán a XIV. században megosztoztak az egyes ágak nemesi famíliái. Az ország egyesítő Anjou Károly és fia, Nagy Lajos király idejében a Bebek családtagok egységesen sorakoztak fel az uralkodó mögé, így az ő hűséges párthíveiként részesültek magas udvari méltóságokban és adományokban. Az 1387-ben a magyar trónra lépő Luxemburgi Zsigmond, aki, mint Anjou Mária királynő férjeként tartott igényt a hatalomra, szintén igyekezett minél több magyar főnemest a pártjára állítani. Ezt természetesen legkönnyebben rangok és javadalmak osztogatásával érhette el. A történészek számításai … Tovább

Szatmári Tamás: A Bebek família, I. rész

Szádvár történetében évszázadokig meghatározó szerepet viselt a Bebek família. Ám érdekes módon honlapunk 2007. márciusi megjelenése óta még nem írtunk róluk semmiféle részletesebb ismertetőt. Ez az égbekiáltó hiányosság döbbentett rá, hogy legfőbb ideje neki kezdeni a „Bebek családregénynek”. Még nem tudom, hogy mennyi részből fog állni, hiszen a főnemesi család históriája igen szétágazó, így sokrétű kutatást igényel. Természetesen senkit sem akarok elrémíteni a betűtengerrel, ezért szokásomhoz híven igyekszem képekkel színesíteni a száraznak tűnő szöveget. Munkámban nagyon nagy segítségemre volt szádvári tagtársam Kenéz Andrea, akinek kiegészítéseit és kiváló meglátásait igyekeztem beleépíteni az anyagba. Fáradozását nagyon szépen köszönöm! … Tovább

Szatmári Tamás: A pénzhamisító Bebekek

A középkori pénz értéke teljesen eltért a napjainkban alkalmazott formától. Mert míg mostanság a pénzt kibocsátó állam garanciája adja meg egy-egy nyomtatott papírdarabka értékét, addig sok száz esztendővel ezelőtt magának a nemesfémnek {aranynak és ezüstnek} volt egy bizonyos vásárlóértéke. A nemesfémeket {aranyat és ezüstöt} az ókori idők óta alkalmazott módon bányászták, majd különböző megmunkálások után kézi erővel, kalapácsütésekkel állították elő a domborművekkel ellátott kicsiny fémlapokat, amelyek pénzként forogtak közkézen. … Tovább

Az utolsó Bebek

Fecske Csaba Az utolsó Bebek Bebek György a mohácsi vész utáni idők végvári életének egyik leghíresebb-leghírhedettebb alakja, az évszázadok alatt felhalmozódott Bebek-birtok nagyhatalmú ura, saját hadsereget fenntartó főúr, akinek több mint harmincöt kővára és várkastélya volt, többek között Szádvár, Tornavár, Krasznahorka és Szendrő vára. Felesége Patócsy Zsófia, a törökkel szemben oly fontos végvár, Gyula várkapitányának, Békés megye főispánjának, Patócsy Györgynek a leánya. Bebek György, mint a korabeli lantosok és énekmondók megénekelték, nem ismert félelmet, vitézi tettek sorát vitte végbe. Nem vetette meg a terített asztal örömeit, kedvelte a lucullusi lakomákat, s mint hírlik, a század leghíresebb ivói közé tartozott. Jó … Tovább