Várjáró Magazin, 44. szám

Dimény Áron: Világosvár (aka Amon Súl)

Tisztelt olvasó! Ez a harmadik cikkem itt a Várjáróban, amiben ismét várat fogok járni, szó szerint. Ez alkalommal a Világosvárat kerestem fel másod magammal a Mátrában.


Egy tavaszi nap indultunk neki 3 napos túránknak, melyben csak ez a vár volt a cél. Ezúttal csak egy ilyen egyszerű ottalvós várlátogatást terveztünk, mivel a Mátra viszonylag közel volt nekünk közösségi-közlekedéssel.
Ha nem szaporítanám a szót, elég rövid lenne a cikk, ezért most így kell tennem.

A vár és a táj


Minden túrán a legfontosabb a víz. Főleg melegben vagy nagyobb igénybevételnél. Nekünk ezeken a túrákon mindig van elég igénybevétel a várhegyek és a kb. 18 kg-os hátizsákok miatt, amibe a hőmérséklettől és a helyszíni vízellátottságtól függően megy még 3-7 l víz. Hogy ezt ne cipeljük otthonról, mindig a várhoz legközelebbi helyről szedünk. Most ez Gyöngyösoroszi, Károlytáró volt. Az utcakép nézeten ki is néztünk egy szimpatikus közkifolyót, de amikor megérkeztünk, az dróthálós kerítésen belül volt egy magánkertben. Hogy kerülhetett az oda?De sebaj, mert rögtön találtunk egy másikat – amit az utcakép nézetben nem.

Miután megnehezítettük az életünket fejenként 7 l vízzel, elindultunk kezdve egy turistaúttal. A turistautaknak szokásuk nagyobb szintet menniük – természetesen a látnivalók miatt –, mint amit mi szeretnénk, ezért gyakran használjuk az erdészeti vagy, ha úgy adódik, az úttalan utakat. Vagy az én térképem volt régi, vagy nemrég változtak ezek az utak (vagy valami más miatt), de egy szintemelkedés- és távolság-optimalizáció után sehogy nem találtunk olyan utat, amit a térképen jeleztek, ezért sokéves erdőjáró tapasztalatunkra támaszkodva mentünk, amerre jónak láttuk. És sikerült! Elértünk egy ellenőrző pontot, ahol már tudtuk, hol vagyunk, és hogy jó irányba tartunk. Sőt, túl hamar odaértünk! Csak jó volt az az optimalizáció!

Az ellenőrzőpont

Innen már gyerekjáték volt megtalálni a várhegyet. Egy másik változat szerint Gyöngyöstarjánból értük volna el azt,  kb. dél felől, de örültünk, hogy nem onnan jöttünk, mert: 1) az sokkal meredekebb volt; 2) ez a kb. északi lejtő olyan volt, mint az egyik Windows 10 háttérkép a sziklasorral. És visszafelé úgyis a délin mentünk.

A vártető (Amon Súl)

A falak

Felértünk a csúcsra, ami délnyugatról és a tetején famentes volt, és úgy fújt a szél, hogy nem lehetett megmaradni rajta. Meg is kapta az Amon Súl (Széltető) nevet a Gyűrűk Urából. Itt megjegyezném gyorsan, hogy később volt egy második túra is ide, amin nem vettem részt, de a többiek elmondása szerint akkor is fújt. Gyorsan kerestünk egy szélmentes táborhelyet, ahol csak kicsit fújt. Itt építettük fel az eső elleni menedékeket, de főzni a várárokban főztünk.

Menedékek

Mikor megérkezünk egy várhoz, mindig az az első, hogy körbefényképezzük. Most is így tettünk. Itt alig utalt valami arra, hogy volt egyáltalán vár. Semmi fal, semmi meszes törmelék csak valami várárok-szerűség és néhány kőbe vájt, helyiség alakú formáció. Bevallom, meg se néztem a leírást, de mivel a jupiter.elte.hu-ról kerestem ki a várat, elhittem, hogy az várárok illetve helyiségek.

Helyiségek

A második nap fagyűjtés közben találtunk egy falrészt kiásva a keleti oldalon. Ez volt az egyetlen konvex mesterséges alakzat. Illetve találtunk egy térkaput is! 🙂 Míg a délnyugati oldalon üvöltött a szél, és még a táborhelyünk körül is hallani lehetett, hogyan tépi a fákat, addig – szintén fagyűjtés közben – amint áthaladtunk egy kapu alakú gazos részen a várárokban, és kibukkantunk egy kis füves réten onnan északkeletre, kicsit meglepődtünk… Hallottuk a rovarok zümmögését, éreztük a nap melegét, falevél se mozdult, a szellő se járt. Másnap oda is mentünk ebéd után szunyókálni.

Falszakasz

Szintén másnap este valamilyen megfontolásból áthelyeztük alvóhelyünket az egyik fülkébe. Bár ott is fújt a szél. Majd harmadnap minden izgalom és gond nélkül visszamentünk dél felé Gyöngyöstarjánba.

Egy fülkében

Amikor felkérnek egy cikk megírására, mindig azon gondolkodom, honnan szerezzek a várról megbízható infót gyorsan. Hát a váras oldalakról az interneten! De sajnos egyik sem elég jó. Először is ott volt a jupiter.elte.hu, ami még ma is a legjobb tudásanyag szempontjából, de az évek során annyira korszerűtlenné vált használat szempontjából, hogy meg kellett újítani. Utódja a varak.hu, ami örökölte elődje némely gyermekbetegségét: ha egymás után több várat akarunk keresni a térképen, idegbajt kapunk – és nem is teljes. Azaz ha valaki olyan eldugott várakra keres rá, mint mi, nem fogja megtalálni ott az összeset. És végül jöjjön az antigyöngyszem, a varbarat.hu: nem létező, „ősmagyar” várakról eleget lehet ott olvasni, szintén a teljesség igénye nélkül. Míg az első oldalon mindig van forrásmegjelölés, addig a harmadik általában másol, forrásmegjelölést nem alkalmaz, sőt, egyenesen törli azokat a részeket, amelyek nem illenek bele az elméleteibe. Így történt ez a Világosvár esetében is: a varbarat.hu oldal nevetséges (vagy dühítő?) módon szépen kihúzott dolgokat a másolt szövegből. Én most a jupiter.elte.hu anyagát fogom használni.

A várat oklevél nem említi. Az Árpád-korból mindössze két várról ismerünk okleveles adatot a Mátrában (Benevár, Oroszlánkő). A korábban nagyjából azonos korúnak tekintett nemzetségfői, törzsfői, illetve ispáni várak között úgy tűnik, megkülönböztethető egy X. sz. eleji és egy valóban Géza-, István-kori csoport. Mivel az ágasvár-hasznosi központi, királyi kézen lévő területrészen egyáltalán nincs kis vár, így ezek – Világosvár esetén is – építtetője a nemzetségi arisztokrácia lehetett. GyöngyöstarjánVilágosvár építése az Aba-nemzetség Tarjáni-ágához köthető.

A Világos-hegy 708,6 méter magas csúcsán található a várrom Gyöngyöstarjántól északnyugatra, 5 km-re. A hegy rendkívül meredek, többnyire sziklás oldalakkal. Teteje keskeny, de mintegy 250 méter hosszú, melyet a vár teljes egészében elfoglalt. A vár területe 0,4 ha.

A terep és a szálláshely

A vár négy részes. A felső vár a hegy északnyugati végében található, oldalai meredekek 6-8 méter viszonylag laposabb platóval. A felső vár déli részén mesterségesen a sziklába vágott, félig már feltöltődött helyiségek találhatók. Alacsonyabb szinten a felső vár déli oldalát sziklába vágott árok határolja, mely felkanyarodva a gerincre, azt átvágja. Az árok szélessége 8-13 méter. Az árok keleti részén annak belső oldala felett két, egymással össze nem függő, hosszúkás, mesterségesen a sziklába vágott, függőleges oldalú mélyedés van, mélységük 3 illetve 4 méter.

A gerincen az árok külső oldalán sánc húzódik, majd újabb 12 méter széles sekélyebb árok következik. Ezt követi lejtősen kelet felé az első elővár 68 méter hosszon. Itt található a következő gerincet átvágó árok 6 méter szélességben, mely 15 méter hosszú. A második elővár mindössze 14 méter hosszú, mely után szintén árok következik. Ennek 8 méter a szélessége és 14 méter hosszú. Ezt követi a harmadik kb. 90 x 20 méteres elővár, melynek szélei a hegy keleti vége felé már elmosódottak. A három elővárat a déli oldalon mindvégig egyenes vonalban összefüggő terasz kíséri csekély belső magasságú sánccal. Az északi oldalon csak részben található terasz sánccal a második és a harmadik elővárnál.

Dénes József a Mátra-hegység Árpád-kori várai közé sorolja. Felszínén az Árpád-kor második feléből fehér színű, korongolt cseréptöredékeket és égetett paticsokat találtak.

Szádeczky-Kardoss Géza: Várak a Mátrában (2005) 71-73. old.
Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán (Agria XXI, 1985)
Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában (11-12. oldal, 5. kép), Mátrai tanulmányok, Gyöngyös, 1997

Tőlünk a vár a következő osztályzatot kapta:
• Rom: 1. Egy kiásott faldarab.
• Kilátás: 5. Mindkét oldalról közel 180° és 150°.
• Helyzet: 4. Elég távol volt mindentől.

Kellemes hosszú hétvégét töltöttük el itt.

Félpanoráma

Szerk: SzBK


 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.