Hozzászólás egy vitához Szádvár kapcsán

Milyen hatással volt a Habsburg uralom a magyar végek életére?

Az alábbi írást az a szándék vezette, hogy valahogyan szemléletessé váljék, mi befolyásolja egy ország fejlődését. Természetesen az anyagiak, a vagyon! Szádvár kapcsán sajnos kevés az írott anyag, azok nagy része az elmúlás áldozata lett, így a kutatások eredményeit eldugott helyekről kaphatja meg a közvélemény. A most talált anyagot eredeti formájában teszem elérhetővé a Baráti Kör számára. A cél a Szádvárra vonatkozó ismeretekből levonható válaszok megadása Schwendi Lázár császári tábornok tevékenysége következményeinek megítélésében. Az egykori Bebek-birtok hanyatlása ugyanis ezzel a momentummal, Szádvár elvesztésével kezdődik. Így terjeszti ki hatalmát a császárság a régió felett. Így válik áldozatává sok más magyar település és régiója a bécsi korrupciónak, a pénz- és hataloméhségnek.

agoston

Ágoston Péter könyve

A Habsburgok az ország egyesítésével egyidejűleg a nagybirtokrendszert is támadták, melyek az önállósodás lehetőségét hordozhatták volna magukban. Jellemző Szádvár történetében, hogy a Bebekek hatalma után gyakori volt a tulajdonosok váltása. Ennek tudható be, hogy folyamatosan zálog terhelte a birtokait, így a vár leromlása a stratégiai fontosságának elvesztése mellett ezeknek tudható be! Mivel a vidék értéktermelő képessége nem lett visszaforgatva a gazdaságba, a térség fejlődése még hazai viszonylatban is lemaradt. A nagybirtokrendszernek és a Bebek-családnak a szerepe a saját jobbágyainak a védelmén kívül az ipar fejlesztése is lehetett volna, mint ahogyan történelmi ismereteink alapján ilyen tevékenységek megvalósítása meg is indult, úgymint az ágyúöntés, de ehhez hosszú távon az alapanyagok előállításán kívül egy új társadalmi réteg és infrastruktúra kialakulására is szükség lett volna.
Sajnos, a vár vonzáskörzete mind a mai napig ezzel a forráshiánnyal küzd, és azóta sincs olyan tekintélyes, országosan ismert, elismert vezetője, mint a főnemes Bebek família.

A török kiűzése utáni országegyesítés nem volt az üdvösség záloga, a korrupt nyerészkedés mai napig is fosztogatja a vidéket. Sajnos, a jelenlegi hatalmi szerepek kiosztása is lehetővé teszi, hogy ez vég nélkül folytatódjon, lévén, hogy az országos és a helyi politikához is más terület képviselőjénél kell kopogtatni. Az egykori szádvári uradalomnak nem csak politikai, önkormányzati, területi felszabdalódása jellemző, hanem az országhatáron átnyúlva is szét van szakítva, megkurtítva ezzel is a múlt örökségét, a térség összetartozását. A szűkebb régió önálló szerveződés nélkül képtelen megújulni, megújítani magát. Külső források jelentik az egyetlen lehetőséget a felzárkózásra, mert történelmi adóssága ez a társadalomnak a régióval szemben.

Ideje lenne a Schwendi által is feltépett sebet begyógyítani, ha másképpen nem megy, a Bebek-örökséget hamvaiból feltámasztani, Szádvárt az egyetlen lehetséges gazdasági tényezővé formálni az idegenforgalom fejlesztésével, megóvni örökségét, környezetét és szerény, de biztos jövedelmet, és munkahelyeket biztosító emlékhellyé alakítani! A másik jövedelemforrás lehetne a föld, amely drága technológiával, tőkével termőre fordíthatná a kizsigerelt vidéket, munkát adva az itt élőknek. Ez a saját véleményem.

Az alábbiakban a közvetlen szövegkörnyezetében olvashatók a Szádvárra vonatkozó adatok, melyekben a szerző korabeli, még elérhető anyagokra hivatkozik, széles forrásmegjelöléssel.

A szerző, Ágoston Péter, 1913-ban jelentette meg ezt a tanulmányt, így nem vádolható a mai értelemben vett liberális vagy nacionalista előítélettel, kizárólag a Habsburg elnyomás és a bécsi udvar korrupciója kelt benne erős megütközést.

A 330 oldalas mű az alábbi címeken érhető el:

Ágoston Péter: A magyar világi nagybirtok története (pdf)

Ágoston Péter: A magyar világi nagybirtok története (txt)

Tokár László
SzBK tag
Szerk: SzBK



Hozzászólások
Hozzászólás egy vitához Szádvár kapcsán — 2 hozzászólás
  1. Kedves Ida!
    Nagyon köszönöm a munkádat.
    Köszönöm, hogy a hazai irodalmat is felkutattad hozzá!
    A cikkhez, és mellékletében megadott irodalomhoz még könnyítésként hozzá tenném, hogy a Szádvárral kapcsolatos információkat találhattok a 175, 229, 272, 273, 274 oldalakon.

  2. Laci bácsi, hát ezt – melléklet – nem volt egyszerű végigolvasni 🙂
    De köszi szépen, érdekes volt!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.