Kedves Várbarátok, Kedves Érdeklődők!

Mint a tavaszi mezők tarka virágtengere, olyan sokszínűen szép és gazdag várépítészetünk is. A hegyek ormain vagy éppen a rónák között emelkedő erősségek szinte mindegyike rejt magában oly szépségeket, mely megfogja az emberi képzeletet. Mindenki mást és másképpen lát belőlük, de az idővel dacoló ódon falak mindannyiunk számára egyfajta hídként szolgálnak a múlt és jelen között. A gyakran csak romként megmaradt várakban eljátszhatunk a gondolattal, hogy miként élhetett és érezhetett a letűnt korok embere. Ilyenkor hirtelen eltűnik az idő és megelevenedik előttünk a régmúlt; az ostromlott vár hősiesen küzdő katonái, a fáklyák pislákoló fényével megvilágított lovagteremi lakomák, vagy a várudvaron tartott vásárok forgataga. Egyszerre láthatjuk a múltat és a jelent, az utat, amelyen jöttünk és az utat, amelyen ma is járunk.

Olvasd tovább →