XX. Vármentő Napok

Szatmári Tamás: Vármentő kell a sáncra!

Verőfényes tavaszi időjárás fogadta a XX. Vármentő Napok alkalmából Szögliget községbe érkező lelkes csapatunkat. A szállások elfoglalása rendben megtörtént, mivel már régóta minden résztvevő birtokába jutottak a pontos információk. A munka dandárját ott folytattuk a Várhegyen, ahol tavaly ősszel abbahagytuk. Vagyis kitartottunk célunk mellett: az omladozó déli várfalról lehullott köveket gyűjtöttük össze a turistaösvény mentén magasodó kősáncba. Remélhetőleg majd innen sikeres pályázati lehetőségek elnyerésével a középkori vár köveit újra visszajuttathatjuk a romos várfalak állagmegóvására.

page1_4_kis
Szeretett Szádvárunk

A napsütéses időben csapatunk lelkesedése nem ismert határokat, szakadatlanul járt a kezünk, szedtük fel, gurítottuk le a kisebb-nagyobb köveket a hegyoldalban. Bizton állíthatom, hogy szombati és vasárnapi egész napos munkánknak lett látszatja, a déli vároldalon jócskán megcsappant a kőtenger. A nehéz fizikai munka ellenére vidámságunk sem fogyott ki, csak úgy szálltak a tréfák és viccek a vármentők szájából. Hiszen jól összeszokott, egymást régóta ismerő csapatról van szó, akik sok esztendő óta járnak rendszeresen Szádvárba, hogy a felvállalt célt, a középkori várromot megóvják a végpusztulástól.

page2_4_kis
A munka dandárja

De nem adják ingyen a győzelmet, kiveszi a vármentés az erőt belőlünk! Testünk megerősítésére, éhségünk elverésére ismét segítségünkre siettek szögligeti kedves barátaink. Az első napon Miliczki Imre paprikás krumplija, míg a másodikon Szabó Miklós legendás sajtos-füstös-tejfölös lángosa aratott osztatlanul hatalmas sikert a népes vármentő sereglet között.

Amikor lebukott a nap a környékbeli vadregényes hegyek sziluettje mögött, levonultunk a „tettek hegyéről”. Az ízletes vacsora elfogyasztása után még sokáig beszélgettünk az asztal mellett. De sort kerítettünk a Szádvárért Baráti Körnek, mint közhasznú szervezetnek az aktuális közgyűlésére is. Természetesen a legfontosabb kérdést Szádvárnak a Nemzeti Várprogramon belüli szerepe jelentette. Érzésem szerint sok még itt a bizonytalanság, a jövőbeli munkálatok körüli homály. Nagy érdeklődéssel hallgattuk végig Kelemen Bálint építész gondolatait, akinek munkásságát például a füzéri Alsóvár kiépítésénél szemlélheti meg a laikus várbarát. Hogy ő hogyan gondolja az egykori Bebek-vár lehetőségeit, miben látja a továbblépést, erről fejtette ki véleményét.

17_kis_4

A hétfői napon megpihentettük izomláztól fájó csontjainkat, a falubéli Intéző-ház felé véve lépteinket. Itt mozi délelőttre invitált minket Bubenkó Gábor, Szögliget krónikása, aki remekmívű kisfilmekben örökítette meg Szádvárt, Szögligetet és Derenket. Mint nekünk kifejtette, ez a kistérség jelenti számára azt a helyszínt, amelynek múltja, az itt egykoron élt vagy éppen élő emberek sorsának megörökítésében teljesedik ki a művészete. Munkásságát számos elismerésben, díjban ismerték már el. Ezekkel a szavakkal is szeretném megköszönni, hogy a Szádvárért Baráti Körnek is hű krónikásául szegődtél, Gábor barátom!

Hétfő este egy felejthetetlen búcsúvacsorát rendezett nekünk Szabó Miklós, ahol az összegyűlt társaság szentül megfogadta, hogy augusztusban ismét elzarándokol Szögligetre. Hiszen akkor a IX. Vármentő Héten kutathatja Szádvárnak régmúltját.

pagex_3_kis
A búcsúvacsora

Kedd reggel rácsodálkoztunk a sűrű pelyhekben hulló hóesésre, majd egymástól búcsút véve mindenki elindult otthona felé. Nagyon szépen köszönjük a résztvevők erőfeszítését!

Szöveg és fotók: Szatmári Tamás

 

Néhány további fotó az eredményes munkáról és az időjárás szeszélyeiről:

munka_4
A XX. Vármentő Napok csapata (fotó: Horváth Viktória)
Szögliget március 15. (fotó: Pomázi Attila, hóember: Szatmári Tamás)

Szerkesztette: SzBk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz + 7 =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..