Tóni a kéken

Móré István, a Bódvapress önkéntes segítője szeptember végén kereste meg egyesületünket – csakúgy, mint az Országos Kéktúra érintett útvonalán ismert többi civil szervezetet – egy érdekes és mint utóbb kiderült, turisztikailag és emberileg is értékes kezdeményezéssel.

Tóni, segítői és kísérői

Tóni, segítői és kísérői

Puskás Antal régi motoros a túrázásban. Ez a gyakorlat mostani túráján kiemelten hasznos volt számára. Egy örökletes szembetegség miatt látása fokozatosan romlik. Tóni vágya gyermekkora óta a “kék” végigjárása, a Másfélmillió lépés Magyarországon hatására. Szerette volna a látása teljes elvesztése előtt teljesíteni ezt a túrát, erre egyedül azonban állapota miatt nem sok esélye volt. Megkereste a a Magyar Természetjáró Szövetséget, akiktől speciális segítséget kapott a vezetők-szervezők-szponzorok terén. Ez nagyon fontos volt, mert bár Tóni szinte katonai menettempóban képes haladni vadász édesapjától örökölt botja és kiélesedett érzékei segítségével, de ehhez szükséges egy előtte haladó ember mitfahrer szintű diktálása (pl. 10 cm átmérőjű fatörzs jön, kicsit térj balra, majd élesen jobbra, stb).

Tóni és "mithfahrere" - fotó: Bubenkó Gábor

Tóni és “mithfahrere” – fotó: Bubenkó Gábor

Ahogy a társaságot megismertük rövid túránk során, nagyszerű segítőtársai voltak ebben, ahogy minden másban is. Jó volt látni ezeket a 30 év körüli fiatalembereket, fiatal nőket, akiknél ész-szív teljes összhangban volt, egy eredetileg általuk sem ismert ember segítése érdekében.

Azonban a túra sikeréhez az is kellett, hogy az a közel 60 nap, amíg Tóni célba ér, ne csak 3-4 embert mozgósítson: hiszen ilyen túrán kellenek az új arcok, friss barátságok, napi meglepetések az erő-elszántság fenntartásához, frissítéséhez.

Móré István megkeresése ezt célozta: ha tudjuk, segítsük társasággal, élményekkel Tóni és szűk társasága a mi egyesületünket érintő túraszakaszon történő áthaladását.

Egyesületünk 3 tagja, köztük Bubenkó Gábor, mint a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke és mint Derenk (a Kéktúra egyik pecséthelye) története kiapadhatatlan kútfője is, örömmel tett eleget a felkérésnek.

Bubenkó Gábor ismertetője

Bubenkó Gábor ismertetője

Csapatunk Derenken találkozott a Jósvafőről érkező kéktúrásokkal, délidőben, a túra 50. napján. Bubenkó Gábor tagtársunk tőle megszokott alapos, érdekes ismertetőjét az ebédet fogyasztva hallgattuk meg, miközben a környéket – közte Szádvár északnyugati részét – csodáltuk. Egy csoportkép készítést és a pecsételést követően megtekintettük a derenki temetőt is.

A derenki temető

A derenki temető

A kékeseket a hallottak-látottak és a táj láthatóan és hallhatóan is megérintették, pedig útjuk során számos érdekességgel találkoztak már. A kéktúrások egy része felvetette a hallottak hatására, hogy a várba is menjünk fel, de az aznapi túra hossza (kb. 24 km) és időbeosztása ezt sajnos nem tette lehetővé.

Gábor barátunk a Borz-forrásnál elvált tőlünk, a további részen Bódvaszilasig 2 egyesületi tag kísérte a túrázókat, jókat beszélgetve a vármentésről, Szádvárról, az internetes kezdetekről.

Pihenő a Szabó-pallagnál

Pihenő a Szabó-pallagnál

A bódvaszilasi szállásra érve az SzBK nevében túratársainknak Szádvár történetéről szóló ismertetőt, kitűzőt, sapkát adtunk át. Mint kiderült, Tóni a kitűzőket régóta gyűjti, így ezzel nagy örömet szereztünk neki.

Összességében vármentők és turisták egyaránt élvezték a napot, megismerték egymás tevékenységét és céljait és jövőre talán Tóni eljuthat szeretett várunkba is, mert maga is sajnálta, hogy nem jutott idő rá.

Ha így lesz, mi örömmel várjuk és segítjük!

Tóni a kéken

Bubenkó Gábor beszámolója



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.