Dilemma: járat vagy hasadék?

Négy (vagy talán öt) éve már annak, hogy először jártam be a szádvári hegy nyugati oldalát. Részben, mert kifejezetten érdekel a Jean Ledentu rajzán (1639) látható, akasztófára emlékeztető tárgy, s talán meglelhetem a nyomát. No meg az igazi várbarát akkor sem pihen vármentés közben, amikor a többiek igen, így kihasználja az alkalmat és a vár körül csavarog.

Jean Ledentu rajza

Jean Ledentu rajza

Akkoriban a várhegy nyugati oldalán tekeregtem. A délnyugati torony romjai mellett hagytam el a várat és ereszkedtem óvatosan egyre lejjebb a hegyoldalban. Erre még nem jártak ágvágóink, itt még nem lett ligetes a hegyoldal, a sűrű bozótosban haladtam lefelé.

Szádvár nyugatról. Fotó: Civertan Bt.

Szádvár nyugatról, valahol a nyíllal jelzett helyen található a címben megjelölt járat vagy hasadék. Fotó: Civertan Bt.

Örömmel konstatáltam, hogy a nyugati hegyoldal – épp, mint a többi – ugyancsak gazdag a cseréptöredékekben, lépten-nyomon feltűnt egy-egy kerámiadarab a sziklás felszínen. Néhol a vadtúrásokban is látszottak a vár középkori életének nyomai. Lefelé haladva egyre nagyobb kőtömböket kellett kerülgetnem, mígnem egy sajátos sziklaalakzatra lettem figyelmes. A megszokott rendezetlenség helyett egy meglepően szabályos hasadékra leltem a hegyoldal derekán. Oldalai szinte függőleges falként határolják, 2,5-3 méter szélességben húzódik, a lejtő gerincére merőlegesen lejt tovább oldalra. Mintha egy meredek utat véstek volna a sziklába.

A környezetéhez képest túlontúl szabályos, oda nem illő, ott és akkor nehezen tudtam elképzelni, hogy természetes hasadék lenne. Ez lehetne éppen egy eddig ismeretlen felvezető út is!

Természetesen az első megközelítéskor a fényképezőgépem jó helyen volt: fent a várban, egy fára felakasztva.

Már nem is emlékszem, hogy visszakapaszkodva a várba beszámoltam-e a többieknek a „felfedezésemről”, vagy csak egyszerűen beálltam a munkába…

2015 januárjában egy váratlan esemény újra felidézte korábbi emlékeimet. A szadvar.hu-n megjelent egy cikk Bubenkó Gábor tollából (billentyűzetéből), mely a Szoroskői-hágóról közölt érdekes információkat, bőséges képanyaggal kiegészítve. A fotók láttán azon nyomban pár évvel korábbi megfigyeléseim jutottak eszembe, mert a szádvári hegy nyugati oldalán talált hasadék kísértetiesen emlékeztet a szoroskői, a cikkben mesterségesen vágott útként említett alakzatra.

Szoroskő, fotó: Bubenkó Gábor

Szoroskő. Fotó: Bubenkó Gábor

Nagyon vártam már a márciust, a soron következő vármentést. Tudtam, hogy a fájós derekammal nem lesz majd nagy boldogság követ pakolni, de készültem arra is, hogy újra leereszkedem a nyugati oldalon, immár fényképezőgéppel, és nem is egyedül.

Karakó barátomnak a megfelelő pillanatban megemlítettem, hogy van ott lejjebb valami út vagy útféle, aki nem kérette magát sokáig, és hamarosan már együtt óvatoskodtunk lefelé a hegyoldalban. Sajnos az eső csepergett, az avar is csúszós volt, ezért nem vizsgálhattuk meg teljes egészében a területet, de felülről tudtunk képeket készíteni, és röviden meg is beszéltük, hogy mit látunk, mit tudunk beleképzelni a sziklaalakzatba.

No, hát nem voltunk azonos véleményen.

3

A nyugati hegyoldalra merőleges járat vagy hasadék D-ről.

31

Ugyanaz, mint a fenti kép, csak  rászerkesztettem a geometriai alakzatot .

.

4

Járat vagy hasadék?

41

Ugyanaz, mint a fenti kép, csak rászerkesztettem a geometriai alakzatot.

Megerősítettük korábbi megfigyeléseimet, 2,5-3 méter széles hasadék, melyet két oldalról szinte függőleges sziklafalak határolnak. A hasadék meredeken lejt, körülbelül annyira, mint a csigás felvonószerkezet pályája a vár másik oldalán. A hasadék 10-12 méter hosszú, középen megszakad, amerre egy újabb 12-15 méteres szakasz ágazik ki belőle, alaprajza tehát T alakú. A T kalapja a korábban megfigyelt hasadék, szára pedig a kiágazó szakasz, amely egyébként éppen az alatta lévő turistaút elágazása felé mutat.

További nyom nincs, nem látható merre vezet tovább a hasadék, nem figyelhető meg perem, plató. A hasadék alját lombok takarják, nem tudni alatta milyen a felszín.

(Talán majd a harmadik leereszkedésnél kiderül…)

5

Természetes hasadék vagy mesterségesen vágott járat?

51

Ugyanaz, mint a fenti kép, csak rászerkesztettem a geometriai alakzatot.

Vitaindító kérdésem:
Természetes hasadék, vagy egy mesterségesen vágott járat, mely egykor Szádvárba vezetett?

Szöveg: Vígvári Tamás,
Fotók: Molnár Tamás



Hozzászólások
Dilemma: járat vagy hasadék? — 3 hozzászólás
  1. ez valami nagyszerű, csodálom a kitartást és a felfedezés élményét, mintha jelen lettem volna úgy átérzem, mindezért nagy köszönet. borzongás élmény!

  2. Jó, hogy felhívtad erre az érdekességre a figyelmet. A korabeli inventáriumokban {várleltárakban} az északi oldal felé kialakított Csigán kívül más felvonó nem szerepel. De valóban a XVII. századi metszeteken pedig ábrázolnak egy “akasztófát”. Hogy ez tényleg a nyugati oldal felőli felvonószerkezet lehetett-e? Ha majd elérjük azt a várrészt, feltétlenül ki kell deríteni az esetleges szerepét a várbeliek ellátásában. Szádvár nagyon sok titkot őriz még, ez is egyike a múlt rejtélyeinek…

  3. Gratulálok a felfedezéshez, és a légi fotóhoz!
    Én az augusztusi vármentőhéten jártam a nyugati várfalak alatt, (Akkor amikor mindenki engemet keresett!:-)) és készítettem két teraszról is felvételt. Az itt bemutatott fotón a nyíl hegyének bal felső sarkánál jártam, és onnan kapaszkodtam ki a fölötte lévő tisztásra!
    Ha a légi fotó a nyugati oldalt is mutatná, látható lenne, ahol én is készítettem a fotókat!
    http://www.szadvar.hu/2014/08/tokar-laszlo-egy-ev-szadvaron-vi-resz-avagy/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.