Azon vívódom már órák óta, hogy is kezdjek neki… mert ugye mindenki a saját gyermekét dicséri a nyilvánosság előtt a legkevésbé, még ha a legbüszkébb is rá.

Talán így… Magyarország északkeleti részén fekvő Szádvár 1686-ban történt lerombolása óta elhagyatottan áll, falait sűrű bozót és fák nőtték be. 2006 októberében úgy döntött egy baráti társaság, mely az ország különböző részein lakó várbarátokból áll, hogy összefog egy eldugott zsákfalu – Szögliget – szomszédságában lévő vár megmentésének érdekében. A hivatalos szervek megkeresése, majd az azt követő megbeszélések után október végén elkezdődött az első tevékeny hétvége, mely további lendületet adott céljaink eléréséhez.

A Csonka-bástya

Ekkor sikerült a délnyugati részt megtisztítani, és sor került a falakon belül néhol derékig érő aljnövényzet levágására is. A fárasztó munkanap után úgy döntöttünk, nem állhatunk meg, vár bennünket még nagyon sok feladat. Így megalakítottuk a Szádvárért Baráti Kört, és egységesen elfogadtuk azokat a célokat és feladatokat, melyek a vár megóvását szolgálják.

A tapasztalatok felhasználásával és az elért eredményeken felbuzdulva a Baráti Kör újabb vármentő akciót szervezett 2007. március 16-17-én. A vármentők március 15-én részt vettek a szögligeti ünnepi megemlékezéseken, melynek keretében a helyi Ménes-Völgyi Tudásvető Alapítványi Iskola tanulói és a helyi óvodások által a várról készített rajzokból, makettekből, irodalmi alkotásokból, illetve László János, Vígvári Tamás és Szatmári Tamás 2006 októberében zajló vármentő napot bemutató képeiből összeállított kiállítás megnyitására is sor került. Délután, pedig felavattuk a várhoz vezető út mellett felállított új tájékoztató táblát, mely Szádvár rövid történetét és XVI. századi rekonstrukciós elképzeléseken alapuló képét mutatja be az arra látogatóknak.

Kulcslyuk alakú lőrés

A következő két nap a lázas tevékenységé volt. A Baráti Kör tagjai, a Kör által kiadott felhívás alapján jelentkező érdeklődők, a kezdeményezést felkaroló Szögliget község lakosai, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai, valamint a régészek az első napon a vár kerületének nagy részén a falaktól három méteres körzetben eltávolították a növényzetet, láthatóvá téve a néhol többemeletes falakat, melyek eddig rejtve voltak. A következő napon e munkát sikerült az északi oldalon is elvégezni, miközben a falak tetejéről is több – azok stabilitását veszélyeztető – fát is levágtak, illetve csonkoltak az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai.

Mivel az időjárás is kegyeibe fogadta a résztvevőket, valamint a létszám is örvendetesen megnőtt az októberihez képest, megállapítható, hogy az akció sikerrel zárult, a kitűzött feladatot sikerült megvalósítani. Ez lehetővé teszi, hogy a tervek szerint az ősz folyamán további munkálatokra kerülhessen sor, előkészítendő a vár geodéziai felmérését, melyet a Nemzeti Kulturális Alapból valósítanak meg a Herman Ottó Múzeum munkatársai, mivel idén 700.000 Ft jutott Szádvár támogatására.

A külső vár déli fala

Szeretnék köszönetet mondani így nyilvánosan is mindazoknak, akik segítettek ebben a munkában, ki anyagilag, ki fizikai, ki szellemi munkával és volt, aki mindegyikkel. Szívem szerint név szerint megemlítenék mindenkit, de biztosan kihúznák a cenzorok a hosszú listát. Hát köszönet a „hősöknek”!

Tomatás Tímea