Benevár rekonstrukciója

Az elmúlt szombaton Mátrafüred településének egyik parkolójában nagyobb létszámú csoport gyülekezett össze. A felületes szemlélő azt gondolhatta volna, hogy ebben mi lenne a különleges, hiszen Magyarország kedvelt üdülőhelyén, a Mátrában a turisták látványa mindennapos.

Benevár helye a térképen

De ha jobban megnézi az embereket, akkor mindegyik kezében valami szerszámot, metszőollót, láncfűrészt vagy éppen fémkeresőt láthatott volna. Az egymást nagy örömmel üdvözlő vidám kompánia aztán fél kilenckor elindult északkeleti irányba, hogy meg sem álljon a 417 méter magas hegygerincet koronázó Benevár udvaráig.

Benevár kutatás előtti felmérése

A középkori várrom históriája dióhéjban: a nagyhatalmú Aba nemzetség építette a XIII. század második felében, Csobánka fia János utódai 1301-ben felosztották egymás között, innen ismerjük az egyes helyiségeit. Az Árpád-ház fiúágon való kihalása után a birtokosai Csák Máté oligarchához csatlakoztak, ezért Anjou Károly király elkobozta tőlük 1320 körül. Rokonuk, egyben ellenlábasuk Szécsényi Tamás nagyúr kapta meg adományul hűséges szolgálataiért. A XV. században leszármazottai magas királyi méltóságokra jutottak. A dúsgazdag főnemesi családban „fekete báránynak” számított „Salgai” Miklós, akit Zsigmond király a budai udvarába hívatott és hamispénzveréssel, házasságtöréssel megvádolt és a királyságból való száműzetésre ítélt. Minden váruradalmától megfosztották, sőt ezek közül a perőcsényi Salgóvárt és a mátrai Benevárt földig rombolták az uralkodó parancsára.

A várrombolás olyan jól sikerült, hogy Fügedi Erik történész az 1977-ben megjelent „Vár és társadalom a 13 – 14. századi Magyarországon” című könyvében azt írta, hogy „fekvését pontosan nem ismerjük, ma a Benevárnak nevezett hegyen, Mátrafüredtől északkeletre, nyoma sincs. Görög térképe még a mai Mátrafüred helyén tünteti fel, ebben az esetben a hegyek alján álló mentsvár volt”.

Szekérnyom

Nos, a sziklaplatóra szuszogva-lihegve felkapaszkodó kompánia minden tagja leteszi a nagyesküt, hoy a látszat ellenére nem a hegyek lábánál, hanem bizony fent a felhőket karistoló hegytetőn emelkedik Benevár! De kik is látogatták meg ezt a középkori erősséget? A csapat egyik részét Castrum Bene Egyesületnek hívják. Ők a nevüket pontosan erről a várról vették fel {a latin CASTRUM szó várat jelent}, mert 1989-ben a közeli Mátrafüred településén tartották meg azt a tematikus középkori vártörténeti konferenciát, amelynek résztvevői a következő esztendőben egyesületté alakultak. Tagsága az ezzel a témakörrel foglalkozó régészek, történészek, építészek, művészettörténészektől terjedt egészen a várakért rajongó civil személyekig, turistákig. Azóta is rendszeresen szerveznek évenként országos, két évenként pedig nemzetközi Castrum Bene konferenciákat. Munkásságukról a Hírlevélben adnak tájékoztatást a nagyközönség számára.

Minderről Benevár tágas udvarán ejtett szót Terei György régész, a Castrum Bene Egyesület elnöke, valamint Feld István egyetemi docens, ex-elnök, aki egy előadást is tartott a vár és a kutatás történetéről. Benevár feltárását 1982-ben Gyöngyös városa kezdeményezte, a régészeti kutatások mintegy nyolc éven át folytatódtak Szabó J. József vezetésével. Ezen idő alatt a sűrű erdőből, több méternyi vastag kőtörmelék alól kibukkantak a középkori várrom maradványai, tárgyi leletek vallottak a régmúltjáról.

Benevár ásatási alaprajza

Az elmúlt évtizedekben azonban ismét felütötte a fejét a bozótos, az akkor restaurált várfalak az időjárástól rongálttá váltak. Ezen a problémán akar segíteni a Castrum Bene Egyesület tagsága és más múzeumi szervezeteknek helyszínre érkező emberei. A verőfényes tavaszi napsütésben jó hangulatban irtottuk a bozótost, fémkeresőztük a történelmi helyszínt. Cserébe pompás ízű babgulyással örvendeztettek meg minket a szervezők, nagy köszönet illesse őket! Bízom benne, hogy eme írásommal Benevár megújulásáról adhattam híradást.

Vármentők

Szöveg: Szatmári „Nagyon Várbarát” Tamá
fotó: Ida, Lajos