Várjáró Magazin 27. szám

Sótér László: A breszti erőd

 

Nógrád megyeiként számos vár vesz körül – Salgó, Somoskő, Hollókő, Szanda, Nógrád, Hasznos-Cserteri vár, csak néhányat említve -, mégis egy külföldi erődöt választottam tanulmányozásra. Ahogyan a cím is mutatja, a breszti erődöt fogom bemutatni, ami talán annyira nem közismert építmény, mégis úgy gondolom, a világháborúk évei alatt jelentős események és hőstettek helyszíne volt.

Szakterületemet tekintve főként biztonságpolitikával és külpolitikával foglalkozom, és előre is elnézést kérek a kedves olvasótól, ha néhol túl szárazan és történelmi nyelven fogalmazok, megpróbáltam minél izgalmasabbá és színesebbé tenni a cikket.

VárjáróMagazin 27. szám, Sótér László: A breszti erőd

VárjáróMagazin 27. szám, Sótér László: A breszti erőd

Breszt városa Fehéroroszország délnyugati részén található, csupán néhány kilométerre a jelenlegi lengyel-fehérorosz határtól. A várost a Muhavec folyó szeli át, mely a határ közelében a Bug folyóba torkollik. Magát a várost 1019-ben alapították, így nagy múltra tekint vissza, jelenleg is fontos vasúti csomópont az ország kereskedelmében, emellett – bár ez nem közismert – Fehéroroszország elektronikai termékeinek jelentős részét is itt gyártják. A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében). Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz.

Az erőd tervrajza (Forrás: http://www.brest-fortress.by/en/photo-gallery/category/33-the-construction-of-the-brest-fortress.html)

Az erőd tervrajza (Forrás: http://www.brest-fortress.by/en/photo-gallery/category/33-the-construction-of-the-brest-fortress.html)

A híres breszti erőd a fentebb említett két folyó által körülvett szigeten található. A város az 1918. március 3-án aláírt Breszt-Litovszki békeegyezményről ismert elsősorban, ez az I. világháború egyik mérföldkövének és fordulópontjának tekinthető. Bár – mint tudjuk – ezt az egyezményt később a Szovjetunió semmisnek tekintette, arra hivatkozva, hogy számukra ez egy kényszerű megoldás volt, hatása az akkori I. világháborús hadieseményekre nem elhanyagolható, különösen a Monarchia keleti frontja tekintetében.

A Breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Breszt#/media/File:BrestFortress7.JPG)

A Breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Breszt#/media/File:BrestFortress7.JPG)

Építésének ötlete 1830-ba nyúlik vissza, I. Miklós orosz cár (1825. december 1. – 1855. március 2) idejére, ekkor fogadták el az erőd tervét, melyet orosz katonai mérnökök terveztek. Az építési munkálatokat 1833. június 1-én kezdték meg – lefektették az alapkövet –, míg végül 1842. április 26-án elkészült a breszt-litovszki erőd, melynek alapterülete 400 hektáron fekszik. A kor sajátosságait tekintve az erődöt a 10 méter magas falakon kívül vizesárok is védte. Az évek során az erődöt kétszer is modernizálták, további laktanyákat, tüzérségi ütegeket, védelmi vonalakat telepítettek és építettek ki.

Az erőd a II. világháború alatt két nagy ütközet helyszíne volt. Először 1939. szeptember 14-17. között, amikor a náci Németország foglalta el Lengyelországtól, majd a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a szovjeteknek adta át. Másodszor pedig 1941. június 22-29 között, amikor a szovjet csapatok védték a náci megszállás ellen – az erőd elfoglalása júniusi célként egyébként a Barbarossa-hadművelet része volt. A fennmaradt irodalom szerint a németek számára a Barbarossa hadművelet kezdeti szakaszában a breszti erőd elfoglalása tartott a legtovább, a náci vezetés és katonaság maga is meglepődött a védők bátorságán és kitartásán.

A Wehrmacht támadása teljesen váratlanul érte a Vörös Hadsereg katonáit. A német erők a Luftwaffe bombázásainak és a tüzérség erőinek bevetésével végül június 29-én sikeresen elfoglalták az erődöt, a harcok során szovjet részről több, mint 2000 katona veszítette életét, és közel 7000 katona esett hadifogságba. Innentől kezdve Breszt városa a háború végéig német fennhatóság alatt maradt. A német erők hatalmas erőfölénnyel rendelkeztek: könnygáz, lángszórók, lövegek, rakétavetők, így hosszú távon a győzelem várható volt. A harc alatt többször előfordult, hogy az erőd védőinek gyerekei szöktek ki utánpótlásért – víz, élelem, lőszerek –, ám mikor ezt a németek észrevették, túl veszélyessé vált, így a parancsnokok megtiltották az ilyen polgári akciókat. Külön érdekesség, hogy emimatt a csata miatt kapta meg Breszt a Szovjetunió Hős Városa, az erőd pedig a Szovjetunió Hős Erődítménye címet.

Szoborcsoport az erőd előtt (forrás: http://www.panoramio.com/photo/96508754)

Szoborcsoport az erőd előtt (forrás: http://www.panoramio.com/photo/96508754)

Az erődöt védő egyik főtiszt, Pjotr Gavrilov őrnagy – aki később szintén megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést – a fennmaradt feljegyzések szerint a következőket mondta az ostrom ideje alatt: ,,Meghalunk, de nem hagyjuk el az erődöt” ,,Inkább meghalok, de nem fogom feladni. Isten veled, búcsúzom tőled, hazám” – ezeket a sorokat az erőd falába is feljegyezték karcolatként. Az őrnagy végül 1941. július 23-án hadifogságba esett, és csak a háború végén 1945-ben szabadult; bár elhagyta Bresztet és Krasznodárban hunyt el, mégis a várfalak közelében temették el, érdemei elismeréseképpen.

Az erődítmény elfoglalása után Hitler és Mussolini személyesen is látogatást tett Bresztben. A város és az erőd felszabadítása 1944-ben történt meg, a Lublin-Breszt hadművelet során. Ezt a hadműveletet az 1. Belorusz Front (parancsnok: Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij hadseregtábornok, később a Szovjetunió marsallja) hajtotta végre.

 A terület felszabadítására irányuló műveletekben számos alakulat részt vett, magát a várost 1944. július 28-án a 28. hadsereg (Lucsinszkij altábornagy) és a 70. hadsereg (Popov altábornagy) alakulatai foglalták el. Azonban ahhoz hozzájárultak a velük együttműködő 2. harckocsihadsereg (Radzievszkij altábornagy), a 2. gárda lovashadtestből és a 11. harckocsihadtestből álló lovas-gépesített csoport (Plijev altábornagy), a 8. gárdahadsereg (Csujkov altábornagy) , a 47. hadsereg (Guszev altábornagy), a 69. hadsereg (Kolpakcsi altábornagy) és a szovjet alárendeltségben tevékenykedő 1. lengyel hadsereg (Berling altábornagy). A csapatokat a levegőből a 16. légi hadsereg támogatta (Rugyenko repülő vezérezredes).

Másik érdekesség, hogy egészen 1957-ig a Bresztben történt eseményeket és feljegyzéseket sehol sem publikálták, ez után viszont a szovjet propaganda részévé vált története.

Mai formáját tekintve a breszti erőd többször kapott anyagi támogatást a terület renoválására és visszaállítására, 2013-ig összesen több, mint 18 milliárd rubelt fordítottak erre a célra és további munkálatok is várhatóak.

Az erőd egy része mai állapotában (Forrás: http://machineagechronicle.com/2011/04/the-hero-fortress-of-brest/)

Az erőd egy része mai állapotában (Forrás: http://machineagechronicle.com/2011/04/the-hero-fortress-of-brest/)

A területet bebarangolva megcsodálható a Bayonet obeliszk, a Fehér palota, a Szent Miklós Ortodox templom, és a harcost ábrázoló nagy szobor, továbbá a hősökért égő tűz is.

Szent Miklós Ortodox Templom (Forrás: Konsztantin Jakubov http://www.panoramio.com/photo/459197)

Szent Miklós Ortodox Templom (Forrás: Konsztantin Jakubov http://www.panoramio.com/photo/459197)

.

Tűz és szobor (forrás: http://patepis.com/wp-content/uploads/2014/12/132_Memorialen-kompleks-Zastitnitsite-na-Brestkata-krepost-Belarus.jpg

Tűz és szobor (forrás: http://patepis.com/wp-content/uploads/2014/12/132_Memorialen-kompleks-Zastitnitsite-na-Brestkata-krepost-Belarus.jpg

A ceremoniális téren megnézhetőek az ott eltemetett katonák kegyhelyei és emléktáblái. A múzeumban összesen 10 teremben megtekinthetőek az erőd múltjával kapcsolatos dokumentumok, korszakokra bontva, a csata, a háború évei, majd a felszabadítás után történt események.

Az erőd és múzeum hivatalos oldalán a tárlatok online is körbejárhatóak, a fotógalériában pedig az archívum közel teljes egésze megtekinthető. Az erőd történetéről 2010-ben film is született “Fortress of War” címmel, mely sajnos magyar nyelven nem elérhető.

A múzeum bejárata (forrás: http://machineagechronicle.com/2011/04/the-hero-fortress-of-brest/)

A múzeum bejárata (forrás: http://machineagechronicle.com/2011/04/the-hero-fortress-of-brest/)

.

Panoráma a múzeum ötödik emeletéről (Forrás: http://www.brest-fortress.by/en/muzej-oborony/135-museum-exposition.html)

Panoráma a múzeum ötödik emeletéről (Forrás: http://www.brest-fortress.by/en/muzej-oborony/135-museum-exposition.html)

Ma a fehéroroszok a breszti erődöt saját nemzetük bátorságának és kitartásának a szimbólumaként értelmezik, úgy vélem, kicsit hasonló ez, mint számunkra Eger ostroma, noha azt a törököknek nem sikerült elfoglalniuk. Nem meglepő az sem, hogy az erőd építményei felkerültek az UNESCO Világörökség Részeit képző jelölti listára, mellyel kapcsolatban a validáció jelenleg is zajlik, és nem tudni, melyik épület kerül be majd elsőként, mert a szabályzat szerint egy évben csak egy épületet jelölhet minden ország.

Úgy gondolom, aki Fehéroroszországba utazik, és van rá lehetősége, mindenképp ajánlott program az erőd bejárása.

Orosz tudás nem szükséges, hiszen a legtöbb tárlat angol nyelven is elérhető már, ahogyan az a weboldalon is megtalálható.

A beutazás vízumköteles, de erről a konzuli szolgálat oldalán részletes információ található.

Szöveg: Sótér László
Szerk.: Várjáró Magazin



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.