Geodézia
A vár geodéziai felmérése I. rész
Szöveg és kép: Fülöpp Róbert
/SK – naspodku/
Lassan több mint két éve, 2007. őszén kezdődött meg a vár geodéziai felmérése.
Régészek (Halász Ágoston, Halászné Hajnal Zsuzsanna és Szörényi Gábor), földmérők (Takács Bence, kollégái és Tuchband Tamás egyetemi hallgató) részvételével, valamint a Szádvárért Baráti Kör segítségével 2007. szeptembere és 2008. áprilisa között több alkalommal mértük fel a vár maradványait.
Visszatekintve egy izgalmas, szakmailag tanulságos, de emberpróbáló munka áll mögöttünk. Csaknem 8000 pont felvételével sikerült a két hektárt meghaladó területű vár épület-, erődítés- és közműmaradványinak helyzetét, magasságát ill. mélységét meghatároznunk (mérések során szembesültünk pontosan a vár 200 m-t meghaladó kelet-nyugati kiterjedésével, valamint a legalacsonyabb és a legmagasabb tereppontja közötti 80 m szintkülönbséggel).
Munkánk során törekedtünk a maradványok értelmezésére, egykori formájuk és funkciójuk rekonstruálására. Tudjuk azonban, hogy végleges következtetéseket csak a régészeti és falkutatás eredményeinek ismeretében lehet levonni.
1. kép
1. kép
A vár alaprajzát kirajzoló csaknem 8000 mérési pont -”pontfelhő”.
A zöld színű pontok a terep, a kék, lila és az okker a falmaradványok pontjai.
2. kép
2. kép
A maradványok felmérésével kapott “pontfelhő” nézete keletről.
Jól látszik az alsó és felső vár közötti jelentős szintkülönbség.
3. kép
3. kép
A “pontfelhő” északi nézete, előtérben az alsó várral.
Ez is jól mutatja a szintkülönbséget. A pontokra építhető fel a terep és a falmaradványok modellje. A továbbiakban e munka fázisait tervezzük bemutatni, felhívva az érdeklődők figyelmét az érdekességekre, valamint felvetve az értelmezés, ill. az elméleti rekonstrukció problémáit.
4. kép
4. kép
A vár modelljének madártávlati képe délnyugatról, előtérben a délnyugati várlejtővel, a felső vár meglévő déli falaival és bástyáival, háttérben az északi falmaradványokkal.
5. kép
5. kép
Ugyancsak a vár modelljének madártávlati képe délnyugatról.
Itt már a maradványok elméleti kiegészítésére tett próbálkozások is láthatók.
Folytatás következik…
r. 2007 – 2008 Geodetické zameranie hradu Szádvár
Cieľom práce bolo úplné geodetické zameranie zachovalej architektúry a terénu. Zameraných bolo približne 8000 trojrozmerných súradníc bodov s presnosťou do niekoľkých centimetrov. Meraná bola celková geometria (tvar), múrov. V prípade ešte stojacich múrov bola zvlášť zameraná vnútorná strana, zvlášť vonkajšia, takisto rôzne bočné a horné zakrivenia, priesečnica múru s terénom, a zo stavebného a archeologického hľadiska dôležité prvky nachádzajúce sa v múroch ako: zbytky drevených trámov, lôžka po drevených trámoch, otvory po lešení, okná, strielne, kaverny po vypadanom murive. Na základe geodetického zamerania bol špeciálnym geodetickým softvérom skonštruovaný presný priestorový (3D), model hradu, ktorý slúži nielen na archeologické a archívne účely, ale aj na plánovanie rekonštrukčných prác.
Fordította: Milan Babik, szerk.: Vígvári Tamás és dr. Fejes Erik
2010. január 20. 17:00
szuper! alig varom, hogy a teljes eredmeny publikalva legyen, hiszen ezen a verzion (4-es kep) meg nincs fent a csonka, a kerek es a lakatos bastya, ill a pincek, ciszternak. termeszetesen mas nezetek is erdekelnenek.
2010. január 20. 17:04
“8000 pont felvételével sikerült a két hektárt meghaladó területű vár”
gondolom a 2 hektar a teljes felmert teruletet jelenti, hiszen maga a var csupan 1 hektar teruletu, ami nemileg novel a csiga also allomasa.
2010. január 21. 09:55
Az egykori leírások szerint a várkapu előtti területen egy palánkfal emelkedett, ami a hirtelen lerohanástól védelmezte a bejáratot. Idővel jó lenne ennek részleteit is megkutatni. Fontosnak tartanám a várba vezető eredeti közlekedési útvonalak megismerését, amiről a korabeli térképek árulkodnak.
2010. január 22. 11:37
- Igen a közel két hektár magában foglalja az alsó vár területét, valamint a két várrész közötti “csúszda-folyosót” is.
- A fa-föld vagy fa-kő szerkezetű falakat nehezebb feltárni régészeti eszközökkel, mint a pl. a kőfalakat (kő alapozások ritkán pusztulnak el teljes egészében). A palánkokat pusztulásukat követően leggyakrabban az alapozási árok, valamint a cölöplyukak feltárásával lehet meghatározni. Ez sziklás terepen még nehezebb. Mindezek ellenére valóban nagyon jó lenne, ha erre sor kerülhetne valamikor. A várba való feljutásnak nem túl sok variációja szokott lenni hegyi várak esetében. (Természetesen más a helyzet egy gyalogösvény, mint egy szekérút esetében.)
2010. január 28. 22:50
Robi, elöször gratulálok szép s öszetett (nemtudom jobban lefordíttani) munkához.
Kérdések, milyen géppel volt felmérve, hány pont, hány ember, s mennyi idö alatt volt terepbe felmérve, milyen grafik programot (software)használtál, mennyi idö alatt megcsináltad 3d modelt.
Kritika, csak tökétetlen grafik programok, de ezek is lassan elörehaladnak, (nem a te hiba, s kritikát is akarták, Vigi, Sjose)
Ezek a kérdések voltak index fórrumon, akkor ide tedtem, néhány kérdesre már válasz
tudom, láttam képeket. Köszönöm.
Egy kérdés Tamásra, miért lisztes bástya lisztes, már montad nekem, de tudod öregebb ember…
üdvözlöm mindenki szádvár várbarátaimot Milan
2010. január 29. 16:53
Válasz temetvényi farkasnak:
Détshy Mihály még 1969-ben írta meg tanulmányát a Herman Ottó Múzeum évkönyvében Szádvárról, az “elfeledett várról”. Szövegében alaposan feldolgozta a korabeli forrásokat, elsősorban az inventáriumokra {várleltárakra} fókuszálva. 1674-es adat szerint: “Közép várnak kapuja mellett való Lisztes bástya alsó része által vagyon rekesztve kétfelé, felső része egészben való.” Az időjárástól védett, fedett bástyákban nem csak fegyvereket tartottak, hanem más tárgyakat, így pl. élelmiszereket is felhalmoztak. Így az említett védművet lisztraktárnak használták.
Milan, ha lehetőséged lesz rá, márciusban is szívesen látunk Szádvár hegyén! Jó egészséget kívánok neked!