Még a tavalyi esztendő folyamán jutott eszébe ifjabb Fidrich Tibornak és Bagdács Jánosnak, hogy a Kárpát-medence északkeleti térségében emelkedő középkori várak felkeresésére egy vártúrát szervezzen. A nagyszabású kirándulás részleteit a zord tél során az Internet segítségével töviről-hegyire megbeszélte a 19 főnyi létszámra bővült társaság. Az indulás estéjén nem sokat aludhattunk, hiszen az autóbusz éjféltájban indult meg állomáshelyéről, hogy szép sorban felvegye a jelentkezőket. Örömteli találkozást jelentett a régi ismerősökkel, az új arcokat pedig kíváncsian fürkészve foglaltuk el helyünket a kényelmes járműben. Miután órák hosszat robogtunk keleti irányban, végül elértük az országhatárt Beregsuránynál. Mivel ez már a schengeni határát jelenti az Európai Uniónak, jó órányi várakozást jelentettek a számunkra a különböző hivatalos szervek vizsgálatai.
"Bebek" keresési eredményei
Gondolatok Szádvár 1567-es ostromáról
Egy középkori vár több feladatot látott el sok évszázados fennállása során. Elsődlegesen az előkelő nemesi család számára biztosított jól védhető menedéket és kincseinek biztonságos tárházát. Másodsorban a várbeliek ellátását szolgáló váruradalom központjaként tekintettek rá. Ide szállították be a környező jobbágyfalvak népére kirótt földesúri szolgáltatásokat, élelmiszer és pénzbeli adókat. A feudális rend két nagy társadalmi rétege, a nemesek (földesurak) és a nemtelenek (jobbágyok) elkülönítésének napjainkig a jobb-rosszabb állapotban fennmaradt erődítmények jelentik a leglátványosabb tárgyi bizonyítékait. Akié a vár, azé a hatalom! – állapították meg a történészek teljes joggal. Az erős falakkal védelmezett várban strázsáló fegyveres katonaságnak parancsoló birtokos messze környék felé terjeszthette ki kardját, előtte hajolt meg a nagyrészt mezőgazdasági munkát végző lakosság. Így hát nem csodálható, hogy a várak históriája egyben a várostromok hosszú-hosszú sorát jelenti, hiszen mindenki igyekezett várat szerezni magának, ha pedig ez sikerült, máris a szomszéd várára fájt a foga.
Ismertető a Szádvárban napvilágra került pénzekről
Az egykori Bebek-vár területén 2006 óta végez vármentő tevékenységet a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzájuk csatlakozott önkéntesek hada. A kezdeti területtisztítás véget nem érő folyamata mellett idővel megindultak a várrom rogyadozó falainak állagmegóvását jelentő falazási munkálatok. Majd a Régészeti Hetek során a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembereinek irányításával megkezdődhetett a föld mélyének vallatása. Vajon milyen tárgyi emlékek maradtak hátra a sok évszázaddal ezelőtt Szádvárban élt emberek után? Régóta közhelynek számít, hogy a középkori szemétdomb a jelenkor régészeinek kincsesbányát jelent. Az alábbiakban a napvilágra került tárgyi emlékeknek egy szűk köréről, a pénzekről írnék részletesebben.
Összefoglaló a 2012 októberéig végzett állagvédelmi munkálatokról
Az Aggteleki-karszthegység egyik magaslatát koronázó Szádvárt a XVII. század végén lerombolva sorsára hagyták. Az üszkös épületeket újra birtokba vette a természet, tágas udvarain bokrok és fák vertek tanyát. Három évszázadon át a zúgó szelek, téli fagyok és záporesők játékszerévé vált, rogyadozó falaiból az időjárás vasfoga időnként leszakított egy-egy kődarabot.
Élménybeszámoló a XIII. Vármentő Napokról
Az októberi szombat reggel időjárása eléggé zord arculattal várta a Szögliget község felől megérkező vármentőket. Hiszen a Ménes-patak völgyében kanyargó, változatlanul rossz minőségű úton haladók alig láttak az orruk hegyéig a mindent elborító őszi ködben. Az elmúlt esztendők tapasztalataival felvértezve mi tudtuk, hogy ott koronázza fent a sziklaplatót Szádvár, aminek megújulásáért közösen tettünk fogadalmat.
Világok Vára 6. – Meghívó
Öt év telt el azóta, hogy a nemzetközi fotóművészeti kiállítás első füleki évfolyama – a felújított Bebek-torony nulladik kiállításaként – megrendezésre került. A „Világok Vára“ nemzetközi fotófesztivál előző öt évfolyamán Japán, Ausztrália, Brazília és Venezuela mellett kilenc európai ország fotósai mutatkoztak be Füleken. 2012-ben a kiállítás fő vendégei Olaszország (Rosi Guia, Fabio Loi, Nagy Zoltán, Uliano Lucas, Salvatore Ligios) és Magyarország (Szamody Zsolt Olaf, Papp Elek, Lehotka László) lesznek. Szamody Zsolt Olaf, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Kínában készült anyagával mutatkozik be. A megnyitón (2012. szeptember 20-án 16,00 órától) dzsesszkompozíciók hangzanak el zongorára és gitárra Botos Pál és Atlasz Attila előadásában. A kiállítást, mely 2012. november 15-ig tekinthető meg a Bebek-torony felső emeletein, Tóth András kurátor nyitja meg.