Gyakorta felmerül bennem a kérdés, hogy milyen lehetett a „kezdet kezdete” Szádvár esetében? Amikor a területet birtokló földesúr és néhány embere a Ménes-patak völgyében lovagolva kutatóan fürkészte, vajon hová építsenek várat a környező hegycsúcsok közül? Még napjainkban sem tudjuk, hogy a mély patakvölgy északi vagy a déli oldalának magaslatára húzták fel előbb az erősséget?
A szelek szárnyán Szádvárban
Sokszor elgondoltam már, hogy milyen lehetett az élet Szádvárban, annak lakott korszakaiban. A 460 méter magas sziklaplatót koronázó várfalak ölelésében emelkedő épületek embereknek nyújtottak otthont az esztendő négy évszakában. Napjainkra azonban már a magas kőfalak jórészt leomlottak, a lakóházak is szinte csak alapjaikban mutatkoznak a felszínen. Eltűntek a cserépkályhával fűtött szobák, ahová behúzódhattak a didergő kezeiket melengetni akaró várnépek, legyenek azok főnemesi család tagjai vagy egyszerű őrkatonák.
Az évek óta tartó koronavírus járvány megváltoztatta életünket. Az országhatárok sorompói lezárultak, megszűntek a nyilvános rendezvények. A magyarországi várbarátokat összefogó Castrum Bene Egyesületnek így a 2020. évi, majd, a 2021 májusi konferenciái elmaradtak. Ezért nagy örömmel olvasták a várbarátok, hogy 2021 október 9-én, a szokásos őszi helyszínen, a visegrádi királyi palotában, a Mátyás Király Múzeumban, ismét megtartják az egynapos rendezvényt.
Szatmári (NV) Tamás barátunk a napokban az Elektronikus Periodika Adatbázisban talált 2 levelet, melyeket György úr a Rumeli Hisari – erődből küldött, fogsága idején.
A cikk itt érhető el:
https://epa.oszk.hu/01500/01500/00015/pdf/EPA01500_lymbus_2018_077-088.pdf
Isztambul 1574
Elöljáróban annyit, hogy eléggé babonás vagyok. Ezért a Szádvárért Baráti Kör tagjaként már hónapok óta izgultam, hogy a jelenlegi világjárvány idején vajon sikerül-e egy teljes munkahéten keresztül dolgoznunk Szádvár középkori romjainak megmentése érdekében? Vajon a járvány és időjárási tényezők megakadályoznak minket a műemlékvédő tevékenységünkben?
XIII. Vármenző Hét
A Szádvárt egykoron uraló Bebek főnemesi család számos tagjának históriája kívánkozik mozivászonra, oly kalandos fordulatokkal járt. De szerintem közülük is toronymagasan kiemelkedik az utolsó Bebek-férfiú, György uraság élettörténete. Hiszen amikor világra jött 1529-ben Bebek Ferenc és Warkóczi Margit házasságából, a Magyar Királyságot a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni belháború sújtotta.
Magyar főnemesi házaspár korabeli ábrázolása
