448 esztendővel ezelőtt, 1567 januárjában hatalmas dörgéssel szólaltak meg a Szádvár körül felállított ostromágyúk, hogy a Habsburg Miksa magyar király parancsára felsorakozott zsoldos sereg elfoglalja a meredek hegycsúcsot koronázó erődítményt. A támadó hadat Schwendi Lázár kassai főkapitány vezette, míg a várbeli védősereg élén a földesúr, Bebek György felesége, Patóchy Zsófia állt. Érdemes felidézni az ő élettörténetét, hogy általa kissé jobban megismerjük a régmúlt idők híressé vált nagyasszonyainak egyikét.
"kenéz andrea" keresési eredményei
A kulisszák mögött (A Castrum Bene XX. vándorgyűlése)
A Szádvárért Baráti Kör egyik fő célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük szűkebb s távolabbi hazánkkal, és az itt élő emberekkel Szádvárt és környezetét, mindazon értékeket, melyek megmentésén dolgozunk. Ennek részben saját rendezvényekkel igyekszünk eleget tenni, de időnként lehetőség adódik arra is, hogy a régészeti, műemlékvédelmi és művészettörténeti szakma, és egyáltalán, a várak iránt érdeklődő emberek figyelmét más módon is meg tudjuk ragadni.
Egy ilyen lehetőség volt a Castrum Bene egyesület XX. vándorgyűlése is.
Köszöntjük Szögligeten! Háttérben a Várhegy és Szádvár romjai. (Fotó: Bubenkó Gábor)
Szatmári Tamás: A Bebek família, I. rész
Szádvár történetében évszázadokig meghatározó szerepet viselt a Bebek família. Ám érdekes módon honlapunk 2007. márciusi megjelenése óta még nem írtunk róluk semmiféle részletesebb ismertetőt. Ez az égbekiáltó hiányosság döbbentett rá, hogy legfőbb ideje neki kezdeni a „Bebek családregénynek”. Még nem tudom, hogy mennyi részből fog állni, hiszen a főnemesi család históriája igen szétágazó, így sokrétű kutatást igényel. Természetesen senkit sem akarok elrémíteni a betűtengerrel, ezért szokásomhoz híven igyekszem képekkel színesíteni a száraznak tűnő szöveget.
Munkámban nagyon nagy segítségemre volt szádvári tagtársam Kenéz Andrea, akinek kiegészítéseit és kiváló meglátásait igyekeztem beleépíteni az anyagba. Fáradozását nagyon szépen köszönöm!
Szatmári Tamás: A pénzhamisító Bebekek
A középkori pénz értéke teljesen eltért a napjainkban alkalmazott formától. Mert míg mostanság a pénzt kibocsátó állam garanciája adja meg egy-egy nyomtatott papírdarabka értékét, addig sok száz esztendővel ezelőtt magának a nemesfémnek {aranynak és ezüstnek} volt egy bizonyos vásárlóértéke. A nemesfémeket {aranyat és ezüstöt} az ókori idők óta alkalmazott módon bányászták, majd különböző megmunkálások után kézi erővel, kalapácsütésekkel állították elő a domborművekkel ellátott kicsiny fémlapokat, amelyek pénzként forogtak közkézen.
Gondolatok Szádvár 1567-es ostromáról
Egy középkori vár több feladatot látott el sok évszázados fennállása során. Elsődlegesen az előkelő nemesi család számára biztosított jól védhető menedéket és kincseinek biztonságos tárházát. Másodsorban a várbeliek ellátását szolgáló váruradalom központjaként tekintettek rá. Ide szállították be a környező jobbágyfalvak népére kirótt földesúri szolgáltatásokat, élelmiszer és pénzbeli adókat. A feudális rend két nagy társadalmi rétege, a nemesek (földesurak) és a nemtelenek (jobbágyok) elkülönítésének napjainkig a jobb-rosszabb állapotban fennmaradt erődítmények jelentik a leglátványosabb tárgyi bizonyítékait. Akié a vár, azé a hatalom! – állapították meg a történészek teljes joggal. Az erős falakkal védelmezett várban strázsáló fegyveres katonaságnak parancsoló birtokos messze környék felé terjeszthette ki kardját, előtte hajolt meg a nagyrészt mezőgazdasági munkát végző lakosság. Így hát nem csodálható, hogy a várak históriája egyben a várostromok hosszú-hosszú sorát jelenti, hiszen mindenki igyekezett várat szerezni magának, ha pedig ez sikerült, máris a szomszéd várára fájt a foga.
A XIV. Vármentő Napok eseményei
Az időjárás kiszámíthatatlan szeszélye folytán, míg országunk nagy részét elborította a hóvihar, addig Szögliget községénél békesség fogadta a XIV. Vármentő Napokra érkezőket. Március 15-én reggel az emlékműnél sorakoztunk fel, ahol a felszólalók méltóképpen idézték fel a dicsőséges időket. Majd átvonultunk a közeli Művelődési Házba, mert ott egy időszaki kiállítást rendeztek be a település északi határában emelkedő középkori várrom, Szádvár kapcsán. A megnyitó kezdetét Tóthné Mihalik Katalin Szögliget Polgármester-asszonya, Gál-Mlakár Viktor a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze és Bubenkó Gábor helytörténeti kutató és fotográfus rövid beszédei jelentették. Mindenki összegezte, hogy mit jelent neki Szádvár, hogyan kapcsolódik a településhez, annak lakóihoz.
A szádvári kiállítás megnyitója a szögligeti Művelődési Házban
IV. Vármentő Hét Szádváron
2011. augusztus elsején két tucat lelkes önkéntes vágott neki a Szögliget felet emelkedő Várhegynek, hogy részt vegyen Szádvár első nagyobb szabású régészeti feltárásán. A hónapokig tartó kitartó szervezés eredményeként az feltárás 6 napja alatt közel 50(!) fő fordult meg a vár területén, aktívan segítve a Szádvárért Baráti Kör munkáját.
Mint a feltárás felelős vezetője szeretném ebben a pár sorban mély köszönetemet kifejezni mindenki előtt, aki szabadidejét, erejét, energiáját, és kitartását nem kímélve mászta meg minden reggel a 460 m magas hegycsúcsot, hogy ezt követően több órás megfeszített munkával hozzájáruljon Szádvár történetének, és az egykor itt élt emberek életének mimnél alaposabb megismeréséhez.
Rövidesen olvashatjátok a régészeti kutatások első összefoglalását, pár érdekes lelet bemutatásával együtt.
Szádvári vármentő csapat